Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-02 / 3. szám
FORRADALOM A NÖVÉNYVILÁGBAN lllllllllllllll!lllllll!lllll|]||||lll!lll!!lllllllllll!l!lllllllllillllllllllllllllll![lllllllllllllllllllllllllinillimilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllll!llllll!lll ICi voll Wlicsurinés milyen eredményt ért el? FelfedeEéseít a cárizmus nem értékelte, de az amerikaiak fejedelmi ajánlatát mégis visszautasította Nemrégen hírt adtunk arról, hogy a Nemzeti Bizottságok mellett ,,Micsurin-köröl<et” alakítanak. Ezeknek a köröknek lesz a feladata, hogy a lehető legrövidebb időn belül gyakorlatilag Hasznosítsák Micsurinnak, a nagy orosz természetátalakító tudósnak elgondolásait és tanításait. Mit is akart elérni Ivén Vladimirovics Micsurin? Röviden azt mondhatnék hogy nemzetgazdasági szempontból hatalmas feladatot tűzött maga elé. Azt akarta elérni, hogy Kozlov városának északi, zord éghajlata alatt meghonosodjanak a délen termő’gyümölcsfajták tgy akar. ta északot déllé változtatni Bebizonyította, hogy a szőlőt ugyanúgy lehet termeszteni Dnyepropetrovszkban, Roszíovban, Asztrachánban, mint Moszkvában és Szamarában. Az almatermesztés határait Micsurin egészen á szibériai őserdő haláráig a tajgáig terjesztette ki. sőt még tovább ment és ebben az őserdőben, hideg, mocsaras rengetegben is termesztett almát. Tervét különféle módszerekkel valósította ■meg. Sikerei nagy visszhangot keltettek Amerikában, az Egyesült Államokban is, melyek Micsurin facsemetéiért olyan árat akartak fizetni, amilyet ő maga kér ÍGY KEZDŐDÖTT ... Az avult tudomány képviselői a kapitalistákat szolgálták, mint pl Weissmann, Mór gan. Mande! Szerintük a természetben csak véletlen és kifürkészheteílenség létezik Ezzé! szemben Micsurin a 'egnagyobb ellensé ge volt minden ilyen feltevésnek Micsurin azt vallotta, hogy a növényeket, fejlődésüket, viselkedésüket és tulajdonságaikat állandóan figyelni keli, Egyik leghíresebb mun. kamódszere a kiválasztás volt, melynek alapja éppen a növények állandó megfigyelése A gondosan kiválasztott növényt ezután külön termesztette, külön szedte ki magját, külön dugta le a földbe dugványait. . Munkamódszerei között a kiválasztás után a távoli keresztezés játszotta a. főszerepet AZ ELSŐ SIKER Micsurin nagy kitartással é's szorgalommal folytatta kísérleteit és fáradozásait végül is siker koronázta. Tíz eredménytelen esztendő után 1883-ban a meggy és cseresznye keresztezéséből megszületett az első újfajta gyümölcs Micsurin a Vladimir.féle korai meggyvirég bibéiét az ú, n Winkler féle fehér cseresznye porzójával termékenyítette Az így nyert gyümölcsök magját elültette és olyan gyümölcsfát kapott, mely részben a meggyre, részben a cseresznyére hasonlított Ez a gyümölcsfa nagyszerűen egyes iette magéban a vladimiri meggy fagyállási tulajdonságét és a déli Winkler-féle cseresznye izességét. Ennek a gyönyörű gyümölcsfajtának Micsurin az ÉSZAK SZÉPE ne vét adta. Mi volt a siker titka? o Micsurin bebizonyította, hogy azok a növények, amelyeknél a virágban együtt talál juk a porzókat és bibéket leggyakrabban önbeporzás utján termékenyülnek meg Micsurin észrevette, hogy ha a bibére a virágpor ugyanarról a virágról hull, akkor kevésbé életképes magvakat nyerünk sőt megtörté, nik az is, hogy egyáltalában nem fejlődnek magvak. Tehát önbeporzás helyett keresztezésre kellett törekedni MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS A távoli keresztezést Micsurin alkalmazta előizben. A téli Royal-körte általában ismert izességéről, szépségéről és szaporaságáról Ennek a körtének a virágából szedett virágporral termékenyítette meg az orosz erdei vadkörtevirég bibéjét Az eredmény: ízes, szapora gyümölcs Nemes, mint a téli „Royal” és fagyálló, minf az orosz zimankós időhöz szokott vadkörte Igen fontos volt Micsurin munkamódszerei között a növények nevelése. A különböző fajok keresztezéséből nyert új növényeket hibrideknek nevezzük Micsurin olyan jól is. merte hibridjeit, hogy mér egészen zsenge korukban meg tudta mondani, miiyen lesz érett gyümölcsük A növények jó tulajdonságait növekedésük, fejlődésük közben neveléssel erősítette. Ezt a módszert MENTOR- módszernek nevezte el (mentor latinul tanítót jelent) Mentor-módszert alkalmazott a jól ismert Kitajka nemesítésénél is A SÁRGA BELFLEUR almát keresztezte KITAÍKA almával. Az így nyert csemetefácskával azonban nem volt megelégedve, mert keverve fordultak elő benne jó és rossz tulajdonságok. Ezért ráoltotta egy olyan idősebb fára, amelynek megvolt a kivánt tulajdonsága így aztán á hibrid kénytelen volt annak a gyökéren keresztül táplálkozni Ennek az lett az eredménye, hogy a hibridben megerősödött a jó tulajdonság a rosszal szemben átalakítani a természetet Micsurin igen nagy állhatatossággal végezte munkáját. Feljegyzéseiből vázlataibó és rajzaiból megítélhetjük, milyen hatalmas kitartást, türelem és gondosság jellemezte Mestersége legapróbb fogásaira is ügyelt és tanítványait is arra tanította, hogy „még oltókést se hagyjanak a tűző napon, mert a forró pengétől kiszárad a lemetszett ág felülete és nem fogamzik meg”. Micsurin a cári Oroszországban csak félrevonulta^ magányosan érhette el sikereit. Tudományos kutatásait saját pénzéből folytatta. A cári kormányzat tudott munkásságáról. sikereiről, de nem törődött vele. Még akkor sem, mikor a híres amerikai botanikus Mayer tanár maga is ellátogatott hozzá. Ez a nagy nyugati tudós írta akkoriban Micsurinról a következő szavakat: „Ha nekünk odahaza lenne ilyen Micsurinunk, akkor ott aranyba foglalnánk’’ Az Egyesült államok földművelésügyi minisztériumának az embere súlyos dollárokat ajánlott fel neki, hogy adja el magát Amerikának, Nem kellett volna egyebet tennie, mint áttenni munkahe. lyét Amerikába, ahol sokkal kedvezőbb anyagi viszonyok között folytathatta volna tudományos munkásságát Micsurin végighallgatta az ajánlatot, de azután mosolyogva visszautasította az ámuldozó amerikait. ÉS ELJÖTT AZ IDŐ... Micsurin magárahagyatottségának a Nagy Októbri Szocialista Forradalom vetett véget. Az első napokban az új munkás-paraszt hatalom mellé állott Faiskoláját a februári forradalom korszaka alatt sem hagyta el. „Az új hatalomnak akarok dolgozni” — jelentette ki sőt felszólította a tudósokat és szakembereket, hogy álljanak a szovjet kormány oldaléra Most már tudta Micsurin, hogy elérkezett az ő ideje! Maga Lenin figyelt fel munkásságára, A tambovi kormányzóság a következő táviratot kapta a Népbiztosok Tanácsától: ,,Áz új kultúrnövények termelésére irányuló kísérleteknek roppant állami jelentőségük van Sürgősen küldjenek jelentést a kozlev járásbeli Micsurinnak kísérleteiről és munkásságára] a Népbiztosok Tanácsa elnökének, Leninnek...” Vladimír lljics Lenin és Sztálin voltak tehát tulajdonképeni felfedezői és ők adták át munkásságának gyümölcsét a szovjet népeinek Micsurin 80. születésnapját és munkásságának 60 éves jubileumát az egész Szovjetunió megünnepelte Kozlov városát akkor nevezték el róla Micsurinszknak Élete utolsó napjaiban a nagy szovjet természetátalakító tudós azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan lehetne az almák és körték termőképességét meggyorsítani. A kérdésre a választ tanítványai adják majd meg, mert Micsurin 1935 június 7-én meghalt. ELŐFELTÉTELEK NÁLUNK A micsurini tudományos módszernek bevált elveit nálunk az állami gazdaságokon és az EFSz-ben valósítják meg gyakorlatilag. Nem akarunk semmi mást, mint a régi elavult formákról áttérni új, modern formákra és ugyanazokon a földeken többet és jobbat termelni, mint az elmúlt években. Micsurin mondta, hogy a természettől nem várhatunk kegyelem-ajándékokat, azaz szerencsés véletlent. A mi feladatunk, hogy mindent önmagunk harcoljunk ki a természettől és szedjük el. Ebből a szempontból elsősorban ez a fontos, hogy az ifjúság ismerkedjék meg az új mezőgazdálkodási módszerekkel, hogy új,.nálunk eddig ismeretlen növényeket is termeszthessen. E téren máris sok szép ered ményt értek e! a délszlovákiai Gúta községben a rizstermelés terén. Az eredmények több mint biztatóak. Csupán az szükséges, hogy ezeknek a munkásoknak sorai egyre jobban növekedjenek, mert hisz en a micsurinisták számának növekedése nagyban hozzájárul majd mezőgazdaságunk további fejlődéséhez! —€‘— Koromfekete por az új műtrágya Csodálatos eredményeket érnek el a „Gumbrin“-nal a gyapot-és gabonaföldeken I Megszoktuk már, hogy minden újítás akal dályokba ütközik. Mindig akadnak emberek, 1 akik nem szívesen fogadják az újításokat, a I megszokott és persze a legjobbnak vált el! járásoktól nem akarnak megválni. Az ilyenek | nagyon nehezen egyeznek bele kísérletbe I vagy újításba, de ha az beválik s meghozza I az eredményt, akkor éppen ezek lesznek az j újítás leglelkesebb hívei és terjesztői. 1 így volt ez a szovjetúnióbeli Zsdanov kol| chozban is, aková egy szép napon néhány I zsák érkezeit. Koromfekete por volt bennük. I A kerületi pártbizottságban megmondták I Fatalievnek: a küldeményt a tudomány dol- I gczói küldték, hogy a zsákok tartalmát a I koichozban műtrágyaként próbálják ki. 1 Fataiiev hazafelé menet meghányta vetet! te magában a dolgot A tudomány sok érde- I kését adott a mezőgazdaságnak: magasabb| rendű gyapot — termelési eljárást, új gépe! két, okos tanácsokat Együtt kell működni I a tudománnyal. | Egy szörnyű kívánság” ! De azért, mikor megjelent a kolhozban a I tudomány képviselője és megkérte őt, hogy | a kolhóz területéből 10—12 hektárnyi gya- I potföldet fordítson a műtrágya kipróbélásé- I ra, Fataiiev elszörnyedt. 1 — Az túl sok — mondta —, ekkora terü| letet nem veszíthetünk el. 1 Nézegette, szagoltgatta, újjai közt mor| zsolgatta a port, és amikor a tudóstól megí tudta- hogy az ismeretlen anyag Bakuból | jött és a petróleumhoz valami köze van, így I szólt: ! — Petróleum és gyapot? Nem tudom be! látni mi közük lehet ezeknek egymáshoz | Hiába volt a tudós minden kérése és rá! beszélése, Fataiiev nem tágított. Végül í nagynehezen négy hektárnyit a legrosszabb | földből a kísérlet rendelkezésére bocsátott | De mekkora volt csodálkozása, amikor a 1 fekete porral megtrágyázott területen olyan 1 remek termés nőtt, amilyet soha azelőtt nem | látott. 1 Most már felkeltette érdeklődését ez a I g u m b r i n-nak nevezett fekete por. Nem| csak a „Zsdánov” kolhózuan, hanem másutt | is tapasztalták csodálatos hatásét. Újabb, 1 nagyobb szállítmányokat kértek Bakuból. A 1 vetés előtt gondosan megtrágyézték vele a I földeket és a gyapot olyan gyorsan nőtt, a | cserjék olyan erőteljesek lettek, amilyenről | azelőtt álmodni sem mertek volna. I Mi hát a« a gumbrin? * 1 | Honnan ered ez a nagyszerű trágyázó | anyag? 1 Baku, az olajváros környékén egykori kő= bányák helyén fekete hegyek emelkednek | Teherautók szakadatlan sora tonnaszámra | szállítja ide a fekete por újabb és újabb tö | megeit A hegyek állandóan nőnek Ezeknek | a hegyeknek az anyaga a „fáradt” kimustrált gumbrin, a gyapotföldek kedvenc „tápláló- | ka”. A gumbrin az anyag egyik válfaja. Ne | vét egy grúziai falutól kapta, amelynek kö- | zelében bányásszák. Az olajiparban használ- j ják a kőolaj fehérítésére A finom eloszlású f por elnyeli a olaj szennyező anyagainak | nagy részét ő maga közben koromfeketévé | válik így születik a „fáradt”, elhasznált | gumbrin. Ezeknek az anyagoknak trágyaként való | felhasználása egy tehetséges fiatal szovjet | tudós, Dzsebrail Muhtarovics Husszeinov ne- | véhez fűződik Husszeinov a fiatal tudós-nemzedék jelleg- | zetes képviselője. Élete a szovjet föld élet- | erős ifjúságának tipikus útja, 1913-ban szü- § letett kézműves családból. Általános iskolai I tanulmányai befejeztével mezőgazdasági is- | kólát, majd az azerbajdzsán! mezőgazdasági | főiskolát végezte el, azután Moszkvában si- | keres tudományos kutató-munkájának ered- | ményeként doktori elmet nyert. 1945-ben az | újonnan felállított Azerbajdzsáni Agroké- | miai Intézet vezetőjévé nevezték ki. Tudományos munkásságának egyik köz- | ponti kérdése az volt, hogy szűkebb házé- I jában, Azerbajdzsánban leljen olyan anya- 1 got, amellyel eredményesen lehetne trá- I gyázni a köztársaság kolhozainak gyapot- I földjeit Kísértetek a gabonaföldeken Valósággal rávetette magát a különböző j nyesanyagok vizsgálatára. Nem a véletlen, I hanem következetes munkája vezette őt ar- . ra a gondolatra, hogy a gumbrint mint mű- 1 trágyát kipróbálja Szakemberek, mérnökök ! évtizedek óta törték a fejüket, hogyan le- 1 hetne ezt az anyagot felhasználni, és Húsz- | szeinov megoldotta a problémát. Felfedező- I sét számos kísérlet folyamán próbálta ki, az | eredmény mindenütt a legjobb volt Kiderült, f hogy a gumbrin megjavítja a tömött talaj | tulajdonságait, megkönnyíti a növények | táplálkozásét, csökkenti a talajnedvesség f elpárolgásét, ezáltal jobb vízellátást ered- \ mén/ez, azonkívül pedig — miután a párol- 1 gáshoz szükséges hő a párolgás elmaradása § folytán ,bennmarad” a talajban — emeli a | talaj hőmérsékletét. A gumbrint nemcsak gyapotföldek trágya- f zására használták. 1949-ben már a gabona- 1 földeken is kipróbálták és az eredmény itt j is csodálatos volt. A fiatal tudós nagyszerű szolgálatot tett 1 a tudománynak és hazájának De nem állt f meg az elért eredményeknél Tovább dolgo. I zik, hogy más eszközökkel is javítson a kol- \ hózföldek hozamán I És Fataiiev, az egykori kételkedő, ma j egyik leglelkesebb terjesztője Husszeinov j felfedezésének. Tudja és érzi, hogy a mező- I gazdaságnak és a tudománynak együtt kell j működnie, együtt kell haladnia a szocialista I gazdálkodás újabb és újabb győzelmei felé. | Megnyit a budapesti ■aezogazdasági kiállítás Március 30-án megnyílt Budapesten a szokásos Mezőgazdasági kiállítás és Tenyészáilatvásér. A kiállítás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy azt már a megnyitás előtt meghosszabbították és így április 10-ig marad nyitva. A kiállítás és áilatvásár megnyitása előtt Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter rá. diónyilatkozatban ismertette a magyar gazdatársadaiom e nagy eseményét. A kiállítás — mondotta — bemutatja mezőgazdaságunk fejlődését a felszabadulás óta eltelt idő alatt. Szemlélteti, hogy -mezőgazdaságunk jelentékenyen túlszárnyalta a hároméves tervben előírt feladatokat és bemutatja, hogy az ötéves terv még nagyobb feladatai megoldásának minden feltétele biztosítva van, A szocialista munkaverseny, amely az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termetőcsoportaknál már kibontakozóban van, mezőgazdaságunk, ban is emeli a munka termelékenységét és mielőbb kimagasló eredményeket fog eiérni. Egészbevéve megmutatja ez a kiállítás, hogy megkeztük mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, a szocializmus építését. Az állami gazdaságok és a termelőcsoportok eredményei mellett bemutatja a kiállítás az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó magyar parasztság munkaeredményeit is, amelyek szintén jelentékeny (fejlődésről tanúskodnak. Azonban azt is mfegmutatja a kiállítás, hogy a legnagyobb paraszti szorgalom és a legszélesebbkörü állami segítség is csak bizonyos mértékig képes a parcellás paraszti gazdálkodást magasabb fokra emelni. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok termelése mögött ezek az eredmények elmaradnak, élő bizonyságaik3nt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényének. Kiemelkedő része lesz a budapesti kiállításnak a Mezőgazdasági Tudományos Központ bemutatója az élenjáró szovjet mezőgazdaság legdöntőbb eredményeiről. Egy voN román hercegi uradalom új F'épe A bukaresti ideiglenes bizottság (ns*ptanács nagy munkát fejt ki a helyi gazdasági erőforrások értékesítése irányéban Bibescu herceg egykori uradalmát teljesen újjéakakították, megnagyobbították és nagy baromfitenyészetet létesítettek Költségmegtakarítás céljából a téglákat a bukaresti romhézakból használták fel. Crevedjában 4000 sertés számára építettek új hizlaldát. Nagy eredményeket ért el a Néptanács a főváros veteményeskertjének fejlesztésében is. A múlt évben már 1500 tonna sajáttermésű vélemény bocsátottak piacra. Bukarestet ezüsíszalagként övezik a tavak. Ezekben halak tömege nyüzsög. Ez késztette a fővárost arra, hogy ismét üzembe helyezze a halkonzervgyárat. Eddig körülbelül 20,000 füstölést végeztek és rengeteg konzervet különböző szövetkezeti és állami üzlet számára Kormányhaiározatf a termelés emeléséről Magyarországon A hároméves terv folyamén a magyar mezőgazdaságot újjáépítették és nagyjában elérték az 1938-as termelési színvonalat. 1950/51-ben a magyar kormány határozata alapján az állami gazdaságok termelését 35 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokét 25 százalékkal és az egyéni gazdálkodó kisparasztokét 10 százalékkal növelik maid. Ez annyit jelent a mai birtokelosztás alapján, hogy a két év alatt kb. 20 százalékkal növekszik a termelésátlag. A kormányzat minden segítséget megad a gazdaságoknak, a gépállomások és a termelőszövetkezeti csoportok dolgozói megfelelő eszközöket és magas teljesítmény esetén jelentős jutalma, kát kapnak. A kormányzat 1950/51-ben 2 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére (Haladás). * Termővé Éeszik a hortobágyi szikes pusztaságot A Hortobágy évszázadok óta kietlen, még fűvet is gyéren termő pusztaság volt, A hároméves terv keretében állami gazdaság létesült a pusztán. Az állami gazdaság dolgozói a Szovjetunió példája nyomán hozzáláttak a természet átalakításához, a hatalmas terület temnővé-tételéhez. Ezt a nagyarányú íermészetétalakító munkát a szovjet módszerek alkalmazása és a korszerű nagyüzemi módszerek mellett a magyar vegyipar jelentős fejlődése, kiváló termékeinek felhasználása teszi lehetővé A hároméves terv alatt helyrehozott és továbbfejlesztett vegyipari üzem kitűnő műtrágyával látják el az országot és a hortobágyi terméketlen pusztaságon különösen jól mutatkozik meg a műtrágya éltető hatása. A nemrég színtelen, sápadt növényzet helyett most a pétisó és szuperfoszfát használata nyomán üdezöld növénytenyészet virul A vegyipari termékek segítségével javítják meg a talaj ross2 összetételét is, mésziszappal teszik termővé a szikestalajokat, gipsszel a meszes és szódás-szikes terméketlen földterületeket. A hortobágyi pusztaságon ma már virágzó mezőgazdaság hirgeti a tervgazdálkodás, a nagyüzemi szocialista gazdaságok főtérijét.
