Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-25 / 15. szám
275 gépállomás 4000 traktorral segíti a magyarországi terineioszOvetteezetek fejlődését A dolgozó magyar parasztság tömegmozgalmává fejlődik ki a kollektív gazdálkodás Lapunk multheti £ ámában ismertettük a magyarországi földművesek szövetkezeti mozgalmának eddigi eredményeit. A „Tartós békéért, népi demokrá ciáért“ c. hetilapban Donáth Ferenc, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja ezzel kapcsolatban felvetette a kérdést: mivel magyarázhatók a magyarországi termelőszövetkezeti mozgalomban elért i ikerek? Maga a kérdés igen közelről érdekli a csehszlovákiai magyar dolgozé parasztságot és ezért a kérdésre -dott magyarázatot az alábbiakban ismertetjük: ölt, melyek olyan formán jutnak kifejezésre, hogy a kulákok megtámadják a kollektív gazdaságokat s azok tagjait Ez év januárjában lengyelkápolrién állatias módon elkövetett gyilkosság leleplezte, hogy a merényletek mögött szervezeti kulák-bandék húzódnak meg, amelyeket a fasiszta Tito. rendszer ügynökei irányítanak- Emellett a kulékek igyekeznek bejutni a termelőszö-A magyar termelőszövetkezeti mozgalom ^szélesedését elsősorban a népi demokratikus állam általános sikerei és azok a gaz daségl eredmények váltották ki, amel/eket a termelőszövetkezetek mindjárt az első év. ben fel tudtak mutatni. A termelőszövetkezetek terméseredményei annak ellenére hogy az első hónapokban nem volt szilárd munkaszervezetük, jelentős volt a tagság fluktuációja és az 1948. évben az őszi munkákat sok heiyen nem időben végezték el — az 1949. évi eredmények a legtöbb tér ményben meghaladták az országos átlagol így pl. rozsból 8.2 q volt a holdanként! térmésátlaguk az országos 6,3 q-val szemben Igen sok termelőszövetkezeti csoport búza termése 3—4 q-val is meghaladta ez egyénileg gazdálkodók terméseredményét és majdnem minden esetben jelentősen többet termeitek a termelőszövetkezetek a* egyé. niisg gazdálkodóknál. Ezt elsör-o'ban a nagyarányú gépi munka tette lehe Své, amelyet az állami gépállomások végezlek a termelőszövetkezetek számára. Emellett a tér. melőszövetkezetek nagymértékben alkalmazták a műtrágyát, A dolgozó parasztok tízezrei és tízezrei tekintették meg az elmúlt évben a termelő szövetkezeteket, figyelték munkájukéi s győződtek meg róla, hogy a közös gazdálkodás magasabb terméseredménye'«** biztosit az egyéni gazdálkodásnál A termelőszövetkezetek 1949 évi fejlődé, sét nagymértékben elősegítette a tagosítás amely lehetővé tette, hogy a termelőszövet' kezetek földjével nem szomszédos egyéni parasztok tízezrei beléphettek a szövetkezetbe. Ennek sorén mintegy 460 községben 160 000 feat- hold föld került tagosítás útján a szövetkezethez. Nagy szerepe volt a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésében a Szovjetúniőban járt parasztdelegéció felvilágosít* munkájának. A parasztdelegéció tagjai gyűléseken számoltak be a Szovjetúnió fejlett mezőgazdaságáról és a kolhczparasztság életé hői $ e beszámólók ezreket segítettek hozzá, hogy elinduljanak a kollektív gazdálko. dés útján. AZ AUAM TÁMOGATÁSA Végül, a ‘termelőszövetkezetek fejlődését a komoly állami támogatás is elősegítette Az állami gépállomások viszik Itt a prlmhegedűt. Ma már 275 gépállomás működik, több mint 4500 traktorral Az állam emellett jelentős pénzügyi támogatást nyújtott és nyújt a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú és beruházási hitel formájában, továbbá ai állammal kötött termelési szerződéseken ke. resztül is. Ezenkívül kedvezményt kaptak a termelőszövetkezetek tagjai az adózás, a beszolgáltatás a földreform során Juttatott földek vételárénak megfizetése terén, stb. A mezőgazdaság kollektivizálása terén elt t eredmények alapja a Párt helyes politi. kt'é, mely Lenin és Sztálin tanításait követ, ve, szigorú következetességgel ügyel a* önkéntesség elvének betartásira * türelmesen segíti elő, hogy a falu dolgától egyszerű s számukra elfogadható formákon keresztül elindulhassanak a kollektiv gazdálkodás útján- A Párt helyes politikájának eredménye, ként legyőztük a2 elindulás nehézségeit, termelőszövetkezeteink megálltak helyüket a mozgalom gyökeret vert s útban van ahhoz, hogy a dolgozó parasztság tömegmozgalmává fejlődik ki, MIK A HIBÁK IS HIÁNYOSSÁGOK? Az elért eredmények azonban nem takarhatják el a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és hiányosságait, A végzett munka mennyiségének és minőségének értékelését nem egy szövetkezetnél a munkanapokkal'való számolással helyettesítették sőt nékel a munkaerkölcsöt romboló egyanlösdiség szelleme ütötte fel fejét. Közelebbi vizsgálat során kiderült, hogy ennek a hibának oka nem egy esetben a termelőszövetkezetekbé befurakodott spekuláns, ellenséges elemek tevékenysége, akik munkanélküli jövedelemre akarnak szert tenni, vagy Ilyen módon igyekeztek a munkafegyelmet megrontani és a termelőszövetkezetet szétrombolni A munkaegységgel veié számolás hiányossága akadályozta a helyes munkaszervezet, a munkaverseny, a dolgozó parasztoknak a munkához való szocialista viszonyok kialakulását. A termelőszövetkezetekben még nem mindenütt érvényesül a szocialista elv, hogy aki többet és jöbbart dolgozik, az a Jövedelemből i9 arányosan nagyobb részt kap. Sok a kívánnivaló azon a téren is ahogyan a szövetkezeti közös vagyonhoz viszonyulnak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével ez esztélyherc mind élesebb formákat vetkezetekbe, illetve igyekeznek beküldéni oda embereiket, hogy a szövetkezeteken belül folytassák romboló munkájukat. . Ez év január 24-én zajlott le Budapesten a termelőszövetkezetek dolgozóinak első országos értekezlete, amelyen több mint 300 termelőszövetkezeti paraszt vett részt az ország legkülönbözőbb részéből. Az érte. kéziét Is megmutatta, hogy a mozgalom egészséges alapokon nyugszik és minden feltétele megvan annak, hogy újabb sikereket érjen el. Az értekezlet a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének főkérdéseként a termelőszövetkezetek terme lési színvonalának állandó emelését jelölte meg. Az értekezlet résztvevői vállalták, hogy már ebben az évben átlagosan legalább 20 százalékkal nagyobb terméseredményt érnek el, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, az agrotechnikai eljárások gondos és időbeni elvégzését, a termelőszövetke. zeti földek termöerejének fenntartását és további emelését, a szövetkezeti állatállomány növelését. Válialtájc, hogy minden egyes termelőszövetkezetben legalább két éilattenyészVőtelepet állítanak fel még ebben az évben és legalább egy közös állathizlaldát is. Bizonyos, hogy a terméseredmé. nyék növelése a termelőszövetkezeték további megerősödéséhez, újabb és újabb termelőszövetkezetek alakulásához fog vezetni. A termelőszövetkezetek fejlődésének másik döntő előfeltétele most a termelőszövetkezetekben a pártszervezet megerősítése és ahol még nincs pártszervezetek létesítése- Erős, jói működő pártszervezetek küzdeni fognak a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítésért hogy sikeresen tudjanak harcolni az osztályellenség ellen és megnyerve e dolgozó parasztságot, a mezőgazdaságot a szocializmus vágányára vigyék át/Qltol a világon a leghidegebb a lél, nyáron megterem a búza és beérik a dinnye is Moszkvából 5 nap és 5 éjjel száguld a gyorsvonat az Uraién, a szibériai sfkságo. kon, erdőségeken keresztül a 3ajkál-tó melletti Irkuck városig. Innen a Lénádolyó mentén még kétezer kilométert kell utazni északkeleti irányba, csak Így jutunk el lakút Autonóm Szovjet Köztársaság fővároséba, — lakuckba. A tikul Köztársaság legnagyobb része a hideg tél övezetében fekszik, A fagy Itt általában 7—3 hónapig tart. A folyókon hatalmas — néha két és félméter vastag — jég. kéreg képződik. A hideg eléri az 50—60 fc. kot is. Itt mér nem is higannyal mérik a hőmérsékletet, mert az is megfagy, A higanymérő helyett szeszhőmérőt használnak. A világon eddig a lakút Köztársaság északkeleti részében, Verhejánszk mellett mérték a legnagyobb hideget, mínusz 70 fo. kot. Ezen a környéken a januárt középhő mérséklet: 50 fok hideg, A jskut tél száraz, szélcsendet, ezért aránylag könnyen elviselhető, A levegő annyira mozdulatlan, hogy a kéményekből a füst teljesen merőlegesen száll felfelé A csend olyan nagy, hogy az emberi lélegzetvétel is hallatszik! A hideg telet aránylag forró, rövid nyár váltja fel, Verhojántzkban a júliusi középhő mérséklet 15 fok meleg, pedig ez a jakul vérot az északi sarkkörön belül fekszik! A fővérotban, lakuckban nem ritka a 50—35 fokos meleg sem. Nyáron a köztársaság középső részein megterem a búza, a zöldségféle és beérik a dinnye is-A jakul földművelés Igen érdekes és különleges feltételes között folyik- A föld fel. színe mintegy 200 méter mélyen állandóan fagyott állapotban van. Ez a fagyréteg azon. ban nem akadályozza, hanem Inkább előse. gftl a földművelést. A nyári meleg hatására ugyanis egy méter mélyen kienged » fa- ' gyott taiaj és — mivel az eső kevés — a búza és a többi növény is ebből a felmele. gedett rétegből szedi a szükséges nedves- . ^ éget, A forradalom előtt ennek a területnek a fő terméke a prém volt. A kapitalista kereskedők embertelen módon kihasználták a jakut prémvadászokat. A nagy fáradsággal megszerzett prémekért főként szeszt, vagy dohányt adtak. Példaképpen elég annyit emlí. teni, hogy 10 értékes vörösróka.préméri ál. falában 15 kg dohányt adtak cserébe A jakut nép ezt kapta a kapitalizmustól: szeszt és dohányt! A nép túlnyomó többsége hi. hetetlen szegénységben élt. A műit évszázad második felében összesen 22 éhínség veit ezen a vidéken. Most, a szovjet hatalom idején egészen más az élet, A nehéz éghajlatviszonyok ellenére Is rohamos fejlődésnek Indult lakút Köztársaság, A városokban, lolyék partján számtalan bőr. és fafeldolgozé-gyár működik. Nagyon sokan foglalkoznak most halászattal és kifejlődött a jakut konzervipar, A köztársaság több vidékén aranyat, kőszenet bányásznak. Verhojánszk a forradalom előtt csak a 70 fokos hidegről volt hires, most fej. lett ércfeldolgozó Iparral rendelkezik Sokat fejlődött a jakut állattenyésztós ót földművelés is, A jakut kolhozok és szovhozok most a forradalom előtti terület tízszeresét művelik meg. TIZENKÉTMU.UÓ EGYIPTOMI PARASZT UGYANOLYAN NYOMORBAN EL, MINT A FÁRAÓK IDEJÉN Afrikáról azt szokták ínon doni,hogy a „sötét földrész“ és nemcsak azért, mért lakosságának túlnyomó többsége fekete bőrű, hanem azért is mert a Afrika a vBág legelmaradottabb része. Gazdag gyarmatok egész sora szállítja a mii líós hasznot Afrikából az európai és az ameri kai nagytőkések számára. Ezek a nagytőkései: végtelen elnyomás alatt, szinte kibírhatatlan nyomorúságban tartják az afrikai munkások«; és parasztokat. A népet betegségek tizedelik. UTigériában például ma is több mint százezer gyermek szenved leprában anélkül hogy bármiféle orvosi segítséghez juthatna. A gazdag földrész lakói éheznek és a kegyetlen gyarmati katonaság terrorja alatt rabszolgamunkát végeznek a gyarmatosítók hasznának növelésére. Nemrégen a gyarmatosító nagytőkések egyik képviselője hetykén kijelentette, hogy a botbün tetés és börtön az afrikai dolgozók részére nem is büntetés, hiszen ha szabadon vannak, még rosszabbak az életkörélffljényeik, mint a börtön ben. ®s e2 valóban így van. Nézzük- meg, hogy az egyik fejlettebb afrikai országban, a Nílus mentén, Egyiptomban hogyan élnek a munkások, a parasztok? Egyiptomnak egymillió ipari munkása van. A gyárakban a bérek • elviselhetetlenül alacsonyak és hivatalos megállapítás szerint is a lakoság állandóan „alultáplált“, magyarul: állandóan éhezik. Azt is kiszámították, hogy a dolgozó tömegek 36 százalékkal kevesebbet esznek a létfenntartáshoz szükséges mennyiségnél, de a számítás után is minden marad a régiben. Hogy ennek az állandó éhezésnek mi a következménye, azt megmutatja egy másik szám, a amely arról beszél, hogy Egyiptomban az átlagos emberi életkor 30 év. A lakosság 80 százaléka néni tud ími-olvasui. Az egyiptomi parasztok ugyanolyan nyomorúságban élnek, mint ötezer eztendövel ezelőtt a fáraók idejében Az egészségügyi viszonyokra jellemző, hogy az orvosi felmutatások szerint minden egyiptomi átlagosan három súlyos betegségben szenved. Az örökös éhezés és a betegségek nemcsak megtizedelik a lakosságot, ha. nem úgy legyengítik az emberek szervezetét, bogy például 1935-ben az állításra köteles fiata. lók közül csak minden huszonötödiket tudták b- orozni katonának. Egyiptom termékeny földjeink fele a lakosság 2 százalékát kitevő nagybirtokosok kezén van. . Tizenkétmillió paraszt szinte raszolgaként dulgozik és az ö verejtékükből, az ő életük árán vágnak zsebre milliós hasznot az egyiptomi nagybirtokosok és az angol gyajpotbárók. A második világháború befejezése óta egyfe erősödik az afrikai dogozók szabadságharca. Tüntetések, sztrájkok vannak ma Afrika országaiban és már itt is inog a taiaj az imperialisták lába alatt. Legfejlettebb a mozgalom Francia Nyugat- és Középafrikábnn, ahol a demökra. tik is tömörülésnek már egymillió harcos tagja van. Afrika népei küzdenek a háborús gyújtogatok nyomor-politikája ellen. Egyiptom fővárosában májns elsején minden rendőri erőszak ellenére is hatalmas tömegek vonultak a szovjet köve1 "g elé, hogy ünnepeljék a világ békéjének legfőbb őrét az emberiség jövőjének legfőbb harcosát: a Szovjetuniót. A Szovjetunió közópáztáai részén,a Káspi-tengertöl keletre terül el a Kara-Kom sivatag. Nagysága mintegy négyszer akkora, mint Cseh. Szlovákia. Ez a nagykiterjedésü terület a szovjet hatalom előtt a világ egyik légismeretlénehb vidéke volt, Ma viszont a répéteksxai Szovjet tudom trr js intézet és számtalan tudományos expedíció munkája nyomán a sivatag elárulta minden titkát. A sivatagban kétfajta homok uralkodik. Vasnak sivár, kötetlen homokterülétek, futóhömokból álló halmok, mélyeiket egyik napról a másikra elkérd a Szél. Több élét, hóikor, f található a kötött homokos területen, Ezeket a részeket összehasonlításképpen a sivatag sivár területeivel, .ituzkmétL-erdőnek“ nevezik. 30 Mf>TBRB9 FAGYÖKERBK A Kara-Kum leggyakoribb fája a sivatagi akáv, és a azelinfa. Ezeknek itt az igazi hazája. A saelinfa hosszú oldal gyökereket ereszt és igy megköti a homokos talajt is. Nem ritkák a 28- 30 méteres oldalgyökerék Sóm, amelyekből azután Üj fák nőnék ki. A sivatag nehéz éghaj* lati viszonyai között is megélnek a teknő sb ék ált, kígyók és sivatagi gyíkok. A Kara-Kum sivatagét nem tekinthetjük hasaontalan homokiéngernek, A turkmén lakosság hosszú évszázadokon keresztül megbarátkozott a sivataggal és úgy tekint rá, mint gazdasági jóléténeit forássára. A Kara-Kumnak mintegy háromnegyed része legelő- Ez kerek számban negyedmillió négyzotkilométert tesz ki. A sivatag kötött talajú részein tízezrével * legelnek most a turkmén állattenyésztő kolékozök állatai. A szovjet hatalom évei ©lőtt nagyon alacsony színvonalon állt a turkmén állattenyésztés. Igen gyakori volt a takarmányhiány és nagyon sok állat pusztult el. Most már mindez a múlté, A HOMOKBAN 5 RBRC ALATT „MEGSÜL" A GYIK Nagy problémát jelent azonban most is a vízhiány. Kevés a kút és az esőgyfljtő-medeaoék vize is hamar elfogy. A kutak többnyire vízezeg ínyek. A legtöbbjét csak 30-40 veden;yi viz gyűlik össze. Februárban, áprilisban sok eső esik, de Utána hosszú, száraz hónapok következnek. Nyár elején a homok hőmérséklete már eléri a 60 fokot, de nem ritka az sem. amikor a homok 70-80 fokra melegszik. Olyan nagy e* r forróéi.;, hogy ha a sivatagi gyik előhívj', ’ a homok felszínére, öt pere alatt elpusztul a, perzselő homokba*!, A turkmén kolhozok nyájait ezekben a forró nyári hetekben a sivatag bokros, fás részeire hajtják a tapasztalt pásztorok. Itt a fák árnyékában megnő az „iiek"-fű. úz ilekfß a karakuiui juhnyájak megmentője. A helyes sivatagi nyári legeltetés nagy szakértelmet kíván. A pásztorok éppen zért. Turkmánia legmegbecsültebb emberei. Nagyon sok olyan turkmén pásztor van, aki jó műnk. -rt elnyerte a legnagyobb szovjet mnuknkitttütetést, a Szocialista Munka Hőse címet. A azovj ’ rendszer idején nemcsak a turk mén állattenyésztés fejlődött,' hanem egymáeután létesültek a sivatagban a hatalma* kénfeldolgozó gyárak. A legtöbb gyár 250 kilóméternyire a sivatag belsejében van, r *- a gyárak a legkülönlegesebbek az egész Szovjetunióban. Körülöttük óceánként, terű! el a hatalmas homoktenger. A turkmén fővárossal, Aahr* 1 teherszállító repülőgépek és tevekaravú""'- ’-"’'k össze ezeket a gyárakat, A DAVIDOV-TERV ÜJ «LETET TEREMT A Szovjet tudományos Intézetek állandó kísérteti munkát folyt-- ‘ n homokos talaj meg* javítására. Eddig terveikben a nagy középárai* fii folyó, Amu-Darja vizére számítottak. IJbbeU az évben került nyilvánosságra tVavtdOv scoV- jet. mérnök terve, mely az atoméra felhasználdsával hatalmas ázsiai területeket tesz Öntözhetővé és termékennyé. A Davidov-terv új életet jelent a Kara-Kum sivatag számára is. A szovjet tudosók az atomerö békés felhasználásával a Kara-Kum sivatag forró homoktenger ét is termékeny, virágzó területté változtatják át.
