Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-03-15 / 1. szám
A mezőgazdaság felvirágzását a földműves munka fokozott termelékenységét, csakis a kistermelésből az önkéntes szövetkezeti nagyíermelésbe való átmenettel lehet elérni. Az országban lévő hét és fél millió hektár mezőgazdasági földterület 1,400 000 mezőgazdasági egységre és 33 millió parcellára van elosztva. Ezen a 33 millió parcellán nem lehet a tudományos technika vívmányait felhasználni, márpedig annélkül nem lehet növelni a terméshozamot és az állatgazdálkodás hasznosságát Ezért elsősorban a dolgozó földművesek, a kis- és középparasztok érdeke, hogy szövetkezzenek és kistermelésről a szövetkezeti nagybani termelésre térjenek át. Ezt pedig az Egységes Földműves Szövetkezeteken keresztül lehet elérni A kapitalista rezsimek ideje alatt a szövetkezetek, földbirtokosok és falusi gazdagok bástyáivá váltak és csupán számukra hoztak hasznot. Csak most a népi demokratikus államban megváltozott a helyzet A népi demokratikus állam védője lett a dolgozó földművesnek, odaadta neki a nagybirtokosok földjét, megszabadította őt az adósságok rabszolgaságéból, könnyített adóterhein, biz. tosította számára terményeinek eladási lehetős’*«!, iz.;k-ad gázJévú ’ette saját földjén. Mig az első Köztársaság idején a földműves földjének együttes értéke körülbelül 70 milliárd korona értéket tett ki, a rajta lévő megterhelés 30—35 milliárd koronára rúgott, vagyis az egyes kisparasztnak gazdasága csak fele részben volt a tulajdona, a másik fele a banké, a kereskedőé az ügyvédé. Ámbár a földműves virradástól alkonyaiig dolgozott, mégsem keresett eleget a kamatok és tartozások megfizetésére és emiatt évente a földműves gazdaságok ezrei kerültek dobra. Ezzel szemben a népi demokratikus állam biztosította a földműveseknek termékeik szilárd árát, adóengedményeket nyújtott nekik, olcsó hitelt biztosít részükre, öregségi biztosítást nyújt nekik, a szárazság idején segítséget nyújtott és megszabadította a földművest attól a gondtól, hogy mit hoz száméra a holnap Ilyen körülmények között kezdték az Egységes Földműves Szövetkezetek építését. A szervezési munkánk kezdetén nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, mert a falusi reakció a földbirtokosokkal az élén részben sikeres ellenállást szervezett az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen. Azonban a kis. és középparasztság csakahámar megváltoztatta álláspontját a szövetkezettel szemben, úgyhogy most már 3.728 községben, vagyis a Köztársaság minden negyedik községében meg alakult, vagy alakulóban van az Egységes Földműves Szövetkezet. Milyen hasznot hoznak az Egységes Földmű vés Szövetkezetek a földműveseknek? Az Egységes Földműves Szövetkezetek első kezdetleges munkaeredményei megmutatták, hogy a szövetkezeti szervezésnek egyik főelőnye az emberi munkaerő megtakarítása, az igavonó állat megtakarítása, a költségek és az idő megtakarítása. A közös megművelésnél 46% munkaerőt, 60% igaerőt takarítottak meg és az összköltségek 23%-kai csökkentek A nagyszámú gépek segítsége lehetővé tette a tehenes igák kiküszöbölését, ami a tejtermelés emelését eredményezte és a tagok jövedelmét emelte. A tehenek tejhoza. ma 15%.kai emelkedett és az egyik szövetkezet tagjai kiszámították, hogy két hónap alatt tejből, a gépállomás munkadíjét leszámítva, 15.000.— koronával többet kerestek, mint a múltban. Az egyes szövetkezetek eladták lóállományukat, amelyek feleslegessé váltak és helyettük szaporították a fejőstehenek számát. Az Egységes Földműves Szövetkezetek továbbá meggyőződtek arról, hogy mily nagy előnyöket biztosit számukra a közös vetés. Rövid idő altt, több mint 300 szövetkezet döntött a közös vetés mellett, mert meggyó. zódtek, arról, hogy iwtíy négy előnyöket nyöjt a nagy parcellák megművelése, különösen, ha egyforma veteménnyel vannak bevetve. A közös vetési műveletek során 62% munkaerőt, 85%-os gaerőt takarítottak meg és az összköltségek 39%-kal. csökkentek. A közös munkával a vetési eljárással nagymértékben csökkentek aparceilák számai is.Vannak EFSz, ahol közös vetési eljárással felszántották a mesgyéket is, amellyel újabb tíz és tíz hektárnyi szántóföldet nyertek Így a sriticei Egységes Földműves Szövetkezet 20 hektár földei nyert az eddig terméketlen mesgyék. ből és útakból s már kiszámította, hogy ebből a húsz hektárból eg/ vagon búzát, 5 vagon burgonyát, 10 métermázsa sertéshúst, 8—10 ezer liter tejet fog nyerni, ami emeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, de egyúttal hozzájárul az egész ország élelmezésének iaví'ásához. Az Egységes Földműves Szövetkezetek három fajtájáról A földek az igák, a gépek használati foka szerint ezeket a mintaszövetkezeteket három csoportba oszthatjuk 1. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek bevezették a közös vetési eljárást, a mesgyék mepfírSá ;r . .r: szervezik a mezei munkát, közösen használják a szövetkezeti és magánigákat, ahol a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el. 2. Egységes Földműves Szövetkezetek, ame. lyek közös vetési eljárást vezettek be a mesgyék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetésével, a földet közösen dolgozzék meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják a földjeik után való mértékben a termést. 3. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyekben a tagok földjeiket a szövetkezeteknek közös megmunkálás céljára átadták és ahol a tagokat aszerint jutalmazzák, hogy a haszon nagyobb részét felosztják az elvégzett munka szerint, a kisebb részből pedig a szövetkezetnek átadott föld bérét annak nagysága szerint fizetik. Ilyen Egységes Földműves Szövetkezetünk 30 van. Mind a három esetben a föld a tagok tulajdonában marad. Ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek nem a termelési szövetkezetek szocialista formái, mert hisz a haszon részben a munka és részben a föld tulajdona szerint oszlik meg Megvannak bennük a szocialista és megvannak a magántulajdoni jellegzetességek. De még így is ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek megmutatják a földműveseknek, hogy a falunak miként kell a szocializmus útjára lépni és mér így is úttörői a falu szocialista átépítésének. Földművelésügyi megbízottunk M. Falten köszönti a magyar dolgozó földműveseket lapunkon keresztül „Örömmel üdvözlöm a magyar dolgozó földműveseket ez alkalomból, amikor mezőgazdaságunk újjászervezéséhez jó munkatársat kapnak. A „Szabad Földműves szak- és szövetkezeti tanácsokkal segíti dolgozó parasztságunkat. Mezőgazdaságunk nem maradhat meg az elavult formáiban, a Csehszlovákiában élő dolgozók életigényei nőnek és ezzel ^egyidőben mezőgazdaságunkat produktívabbá kell tenni. A magyar dolgozó földművesek l&pja további segítséget jelent a nagy feladatok elvégzéséhez. melyhez eredményes jó munkát kíván Bratislava, 1950. március 15. Dr. Falfan s. k. földművelésügyi megbizott. A „Szabad Földműves" szerkesztősége üdvözlő táviratot küldött Gottwald elvtárs Köztársaságunk elnökének, Siroky elvtársnak a csehszlovák kormány helyettes elnökének a KSS elnökének és Öuris elvtársnak a földművelésügyi miniszternek a következő szöveggel: „Amikor első útjára elindul a csehszlovákiai magyar falusi dolgozók hetilapja a „Szabad Földműves" köszönetét küldjük Gottwald, Siroky és Öuris elvtársak nak, valamint az egész kormánynak azért, hogy 1948 februárjában elindították államgépezetünket az összes csehszlovák dolgozók segítségéve! a szocializmus felé és ennek következtében magyarajkú dolgozó földműveseink is egyenjogú polgárokként vehetik ki részüket a szocializmus felépítésében." Bratislava, 1950. március 15. A , , . , , ,, A talusi magyar dolgozok neveben a „Szabad Földműves" szerkesztősége. \ KUGLE« JÁNOS: I A „Szabad Földmű¥es“ új jövőt ígér Minden józarcgondoHíodásu embernek légii hőbb vágya, hogy szabadon és ember: mó- 1 dón élhessen. Ebben a magyar dolgozó pa- I rasztságnak nem volt része, mert kizsákmá! nyelték nagy adókkal, uzsorakamatokkal és I termékeinek alacsony áron való megáilapí! fásával, valamint egyébb modor*. 1 1948. februárja óta a magyar dolgozó pa-I rasztság helyzete teljeesen megváltozott, ! mert a reakciósok eltávolításával a kormány- I ból Csehszlovákia lakósága megkezdte szo- I cialista építő munkáját összes lakósa? javára, f felszámolta nemezetiségi gyűlöletet és lehe. I tővé tette, a sziovák és magyar dolgozók | együttműködését és munkáját az új Csehszlo- I vákiáért I Ennek a célkitűzésnek legfontosabb eszkö| ze az ötéves terv, mely nagy súlyt helyez í mezőgazdaságunk termelékenységének és a ? dolgozó parasztság jólétének emelésére, 1 hogy így a közellátást jobban biztosítsa és | dolgozóink növekvő igényeit kielégíthesse. | A „Szabad Földműves ‘ hetilap küldetése, | hogy a magyar dolgozó parasztságnak utat I mutasson sorsának megjavításához, új mun! ka módszerek bevezetéséhez, a föld jobb | megműveléséhez és a kis földparcgllákon ; yaió gazdálkodás nagyüzemi gazdálkodásra ! való átvájtoztatésssatjanélkül, hogy a magáií. | tulajdont megsértené. | Kormányunk, mely munkások és parasztok j kormánya, minden segítséget és lehetőséget i megad a dolgozó magyar parasztságnak, í hogy felemelkedésének útjára lépjen közéi©. 1 tünk minden szakaszán, a politika terén, kul- I tűrmozgalombsn és a mezőgazdasági terme| lésben is. I Kis és középparasztjainknak el keli hagyni i a régi gazdálkodás elavult formáit és alkaL| mazni az új bevált formákat, ki kell használ. 1 nia is gépes.lés előnyeit és mindazt, amit a I mezőgazdasági tudomány nyújt a termeié- 1 kenység emelésére és a dolgozó parasztok I munkájának megkönnyítésére. 1 Reméljük és elvárjuk, hogy a magyar dol- I gozó parasztság az ő érdekeit szolgáló és a { gyakorlatban bevált indítványokat e! fogja \ fogadni. Lapunk a magyar dolgozó parasztság I érdekeit fogja képviselni és tanáccsal, szakí szerű magyarázatokkal és egyébb mód-- *á- I megatni az olvasót abban a műm 7 an, | amit GoKviald elnökünk által vezetett mun. I kás- és parasztkormány ki fog jelölni a dol- I gozó összparasztság részére. Horváth József kisgazda az EFSz által ren] dezett szövetkezeti tanfolyamon helyesen je| gyezte meg, hogy Gottwald elnökünknek és I a kommunista pártnak köszönhetik a magyar I földművesek, hogy otthonaikban megmacad- I haltak, amit azzal hálálhatnak meg, hogy I szorgalmasan művelik meg földjeiket kormáí nyunk utasítása szerint és így emeljék a föl! dek hozamát és fokozottabb mértékben a § közelllátás javulásához. Hiszen a délszlová| kiai magyar községek sok kis- és középgaz. [ dája nyert kiképzést a a politikai és szövet- I kezeli tanfolyamokon, ahol legalább nagyabb ] vonalakban elsajátították annak a módját, I miként lehet elérni a dolgozó parasztság I jobb sorsát. I Nyilvánvaló, hogy ezt egyszerre és köny- I nyen nem lehet megvalósítani, mert még sok i akadályt el kell gördíteni az útból. Küictiöj sen a zsíros parasztok agitálnak minden el. j len, ami a kisparasztok javát szogálná, mert 1 féltik eddigi jó életüket és különösen sirat- I ják azt, hogy már szünőfélben van basúsko- I dásuk és a kisparasztok kizsákmányolása, i Már nem feketézhetnek, a beszolgáltatást I nem háríthatják át a kisparasztokra és a* I adót is meg kell fizetniök és nem zsákmáj nyalhatják, ki a falu földnélküii dolgozóit, \ mert ezek az állami gazdaságokban, az ipar- I ban és másutt sokkalta kedvezőbb feltételek i mellett kaphatnak munkát. Kizsákmányolható I bérlőt részért szintén nem kaphatnak ©gy- I könnyen, ami nem teszi lehetővé nekik, hogy í a jövőben munkanélkül élhetnek meg bérbe! adott földjeik jövedelméből, A zsíros pa. I rasztság a volt földbirtokosok ittmaradt iva- I dókáiban az egységes földmuvesszövetkezet I legnagyobb, legelkeseredettehb ellenfele I volt, de most ő is jött a gépállamésra, hogy i ölesén jusson gépi erőhöz, I A dolgozó magyar parasztság a csehszlo- I vák népi demokráciában már annyira meg. | éréit, hogy tudatosan vesz részt mezőgszda\ sága termelékenységének emelésében, még pedig taz Egységes Földműves Szövetkezet f útján, hogy így hatékonyan járuljon az ipari s munkások fokozott igényeinek kielégítéséhez :- és saját sorsának javításéhoz. lapunk a legnagyobb mértékben fogja tó| :nógatni ezen cél elérésében. A csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt részleges beszámolót tartott Slánsky elviám, a Párt központi titkára a mezőgazdaság kérdéseiről, melynek döntő hatása lesz a mezőgazdasági termelésben Ezért szükségesnek találjuk, hogy a beszámolót részben olvasóinkkal közöljük. Slánsky eivtárs beszámolójában abból indult ki, hogy míg az ipart sikerűit fejleszteni úgy, hogy az ipar termelékenysége ötször annyi, mint a mezőgazdasági, addig országunk mezőgazdasági termékenység tekintetében nagyon visszamaradt. Ez az állapot aggasztó, mert egyrészt veszélyezteti dolgozóink közellátását, másrészt a földművesek hasznát csökkenti és életszínvonalukat sülyeszti. Uj feladatok hárulnak az Egységes Földműves Szövetkezetek te Fontos haMromtokot hoztok az Egységes Foiisniites Ssovetkeieiek űj feladatairól Milyen tanulságok vonhatók le az Egységes Földműves Szövetkezetek tapasztalataiból? legfontosabb tanulság az, hogy az Eg,séges Földműtos Szövetkezetek munkája csak úgy lesz eredményes, ha a kis- és középparasztság saját tapasztalatai alapján meggyőződik a közös szövetkezeti munka előnyeiről és hasznosságáról. A másik tanulság, amit le kell vonni az, hogy az Egységes Földműves Szövetkezeteket a legnagyobb mértékben kell támogatni, abban a törekvésükben, hogy a föld közös megművelését elősegítsék és megszervezzék A legtöbb szövetkezet mindezidáig mással foglalkozott, mint baromfifarmok épí tésével stb. Ez azonban nem elegendő, mert ezzel még nem emeljük a mezőgazdasági munka alacsony termelékenységét és a földművesek hasznát. Anyagi és más segítséget elsősorban olyan szövetkezeti működésnek kell nyújtani, amely a közös gazdálkodás felé vezét. A hitelnyújtás, építkezési beruházás, műtrágya, és vetőmagsegély, gépi munkaengedmények, fajállatok beszerzése és egyéb segítségnek feltétele legyen a közös vetés, közös földmegmunkálás és közös állattenyésztés is, ha er megvalósítható A harmadik tanulság, hogy óvakodni kell a falusi gazdagok befolyásától Mind gyakoribbak az esetek, hogy a falusi gazdagok szövetkezetekbe jelentkeznek, sőt ók indítják el a szövetkezeik megalakítását. Ezt azért teszik, hogy a szövetkezetét maguk hasznára, maguk érdekében használják ki. Különösképpen azért lépnek be, hogy megkapják azokat a kedvezményeket, amelyeket a szövetkezel tagja’nak nyújt s kormány (Olcsó vetőmag, műtrágya, olcsób gépimunka stb.) Továbbá, hogy megvédjék magukat a nagyobb beszolgáltatési kötelezettségekkel szemben és hogy a szövetkezet többi tagjai olcsó pénzért műveljék meg földjeiket. Azokban a szövetkezetekben, melyekbe befura kodtak, fékezik a szövetkezeti munkát, vezetik a föld közös megmunkálásának ellenzőit és igyekeznek a szövetkezetét belülről szétrombolni Ezért szükséges az Egységes Földműves Szövetkezeteket megtisztítani az ilyen tagoktól. Mik a főfeladatok az Egységes Földműves Szövetkezetek építésénél? 1. Elsősorban a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, hogy a már felállított EFSz ' -megszilárduljon, ezenfelül a föld közös meg. művelésének minden formájába kell vezetni és a tagok számát kibővíteni. Tehát nem helyes sebbel-lobbal száz és ezerszámra további EFSz.eket alakítani, amelyek sikeres tevékenységét nem lehetne biztosítani. Új EFSz-eket csak fokozatosan szabad alakítani A már megalakult EFSz-ek élenjáró feladata már a tavaszi munkálatok előtt megkezdeni a tavaszi vetés közös megszervezését. A járási bizottságok feladata lesz, hogy minden EFSz számára védnökségi üzemet jelöljenek ki, amely a szövetkezeteknek segítséget nyújtana politikai és szervezési munkában, valamint a gépek karbantartásában. (Folytatás a 2. oldalon) I. évfolyam, 1. szóm. 3 s&ofz- és szövetkezete f á ej Brandy»,
