Zichy Géza: A félkezű ember. Utasítások, miként lehetsz félkézzel önálló / Budapest, Franklin, 1915. / Sz.Zs. 1628

A hajtás

®®®®®®®®®®®®®s>®® 27 0®®®®®®®®®®®®®®® zedík rá. Bukás esetén tehát minden veszedelem ki van zárva. Nyugtalan lónál, kivált ha legyek bántják, néha előfordul, hogy ide-oda mozgatja a fejét s leszakad a gomb. Ha az ember vigyáz, az ilyesmi nem tesz semmit. Bevallom, nemrég a következő dolog történt meg velem. Öreg muzsikus létemre valami zenei motívum jutott eszembe. Lépésben lovagoltam, eleresztettem a kantárt s elkezdtem a kezemmel a taktust ütni. Lovam gyors fejmozdulattal leszakította kabátomról a gombot s a kantár a ló fején keresztül a földre esett. Mitévő legyek? Hamar leugrottam s elfogtam a lovat. Reménylem, veled ilyesmi nem fog megtörténni. A lóról mindig úgy kell leszállnod, hogy jobb lábadat átveted a ló nyakán, derekadat visszafelé hajlítod s lassan lecsúszol a földre. Először is el kell engedned a két kengyelt. Ha ballábadat a kengyelben hagynád, igen kellemetlen helyzetbe kerülnél. Sohasem kísérlettem meg, hogy máskép szálljak le a lóról, mint a fentebb leírt módon. (Lásd a 24. ábrát.) A HAJTÁS. Alföldi birtokomon, ahol ősszel igen rosszak az utak, többnyire négy lovat hajtottam. Mostanság megelégszem kettővel. Pontosan kell a gyeplő hosszúságára ügyelni. Természetes, hogy ezt meg kell erősíteni a bakon. A kérdés már most csak az,