Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

ZAND TA FALU. KÜLÖNÖS SAJTÓ. 71 Következő reggel megindulva, délkelet felé haladtunk. Egész utunkon a szél pogányul fútt, s oly porfellegbe burkolta az egész vidéket, hogy sokszor csaknem megfúltunk. Az egész itteni vidék terméketlen sivatag, borítva száz és százféle kaktusz fajokkal , melyek közt legfeltűnőbbek: a Cercus Cespitosa és C. Giganteus, aztán a Cactus Opuntia. Sok helyütt egész térségek borítva voltak a szurony-pálmával (Yucca angustifolia) s ily helyeken csak nagy bajjal lebete előrenyomulni a tövisek sokasága miatt. Szamárnyulak *) és szarvas békák **) ezrenként voltak mindenütt láthatók , s az előbbiek oly szelidek, hogy pár lépésnyire üldögéltek körültünk, reánk bámészkodva. Délután egy kis — Zandia nevű — falucskához értünk, hol pár órát pihentünk s állatainkat megétettük. Alig hogy kiszálltunk a nyeregből, borzasztó zaj hatott füleinkbe egy közeli félszerböl; okát megtudandó benéztem, s egy tuczat mezítelen ficzkót pillantottam meg, oly düh- és hévvel kalapácsolva a zöld tengeri szárt, minő buzgalmat soha sem tettem volna fel mexikóiról munka közt. Az izzadság patakként ömlött testeikről az előttük tátongó vályúba, hogy összekeveredjék a tört szárral, mely aztán egy kazánban kásafélévé főzetett, s végre egy sajtóba helyeztetett, mely oly ószerű készítmény volt, minő alkalmasint Ábrahám apánk háztartásában is használtatott már. A sajtó ugyanis egy óriási, kivájt fatörzsből állott, melyet egy baltával laposra faragott fahasáb borított be. Ezen lap tetejébe egy ágas volt helyezve, s ebbe ismét egy hosszű rúd illesztve. A rűd mindkét karja rakva volt nőkkel és gyermekekkel — nyomtatók gyanánt, s hosszasága miatt folyvást fel- és leszállt az élő nyomtatók nem kevés mulatságára. Javasoltam, mint javítást a nagyszerű ,gépen, hogy a rúd egyik végét erősítsék meg a kávához kötéllel, s helyezzék át az „egész nyomtatékot" a rúd másik végére. „Isten mentsen", válaszolá egyik, főigazgatónak látszó suhancz , „ha ezt teendem, az egész hintázás megszűnik s tehát minden mulatságnak vége lesz, s ekkor soha se kapok többé munkásokat." A suhancz, úgy látszik, tudtán kivül is Fourrier tanítványa volt, mert arra törekedett, hogy a munkát vonzóvá tegye. Ismét nyeregbe ülve tovább folytattuk útunkat, mely mind termékenyebb és kiesebb lón. Közel Zandiához a Senecio longilo*) Lepus Callotis. **) Phrynosoma cornnta.