Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

79 SAN-DIEGO. főnökségéhez beszólván, azt hallottam tóle, hogy utolsó találko­zásunk óta nagy utazást tett, hogy t, i. San-Franciscóban volt! Kiváncsi levén megtudni, mily benyomást tett reá San-Francisco s az ottani élet, reábirtam, hogy körülményesen beszélje el úta­zása kalandjait, Ugy látszik, hogy az épen akkor San-Franciscó­ban volt múlovárda tetszett neki leginkább, mert minden ló szi­nét, nyergét, stb. úgy a múló vágok manővereit is , oly élénkség­gel irta le, hogy szinte szemem elé varázsolta. Őszintén bevallá főnök barátunk, miként megfoghatatlan volt előtte, hogy lehet fehér ember képes úgy megülni a lovat; s San-Fran ciseóban tett tapasztalásai arról győzték meg, hogy a polgárosodás fénypontja a imilovaglás. Mojave barátunk továbbá azon is felette csudálkozott, hogy oly nagy sokasága az embereknek egy városban lakik, és pedig távol minden vadásztértól; s természetesen meg sem foghatta, hogy és miként élhetnek! Kiváncsi levén San-Francisco lakosai­nak számát megtudni, egy nap egy hosszú négyszögletes pálczát faragott, ülést foglalt a postahivatal lépcsőzetén, s az előtte elhala­dók számát bicskájával rovására kezdte jegyezni. Ezen műtétet órákig folytatta szünet nélkül a körülte összegyülekezett sokaság nem kevés mulatságára; míg végre tapasztalván, hogy a járóke­lők száma nem csak nem fogy, de szünet nélkül szaporodik, s ro­vása mindnégy oldala teledestele levén metélve , felhagyott szán­dékával, s boszújában összezúzta s a fiatalság közé hajította a ro­vást, melyet eleinte szándoka volt haza vinni s népének be­mutatni. Minden esemény közbejötte nélkül Los Angelesbe, s onnét San-Diegóba érkeztein szerencsésen, hol állataimat s podgvászo­mat a cuterre vitetém s azután körülnéztem a városban. San-Diego legdélibb telep az Egyesült éjszak-amerikai álla­mok kaliforniai birtokában, mert a várostól csak nehánv mért­földre fut a határvonal, mely Mexikót az Amerikai szövetségtől elválasztja. A város a hasonnevű tengeröbölre épült a 35° 15" éj­szaki szélesség alatt A várost környező egész vidék 100 és 100 mértföldre kietlen sivatag, mely állatéletet fentartani nem képes. Azonban a város közvetlen szomszédságában gazdag arany, réz, koszén és kénesó-bányák léteznek, melyek művelése mindazáltal igen korlátolt erővel űzetik még eddig. A kikötő, San-Francisco kivételével, legjobbnak tartatik a Csendes tenger éjszaki partvo­Xántus utazása Kaliforniában. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom