Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

40 TE.TON FÖLDTANI VISZONYÁT. keleti oldala aránylag* lejtós, s kevés fáradsággal megmászható; de a nyugoti és déli oldalak csaknem függőleges meredekek mindenütt és sok helyütt 5 sót 6 ezer láb magasak. A hegyek teteje átalán lapos s fensíkokat (mesas) képez. S azért ha ily hegytetőn állást foglalunk, az egész körültünk elterülő vidék egyedül apró halmokból alkotottnak látszik. Ha azonban bárhonnét nyugotfelé tekintünk, magas bástyaalakú hegylánczokat vehetünk ki, melyek nagyrészint homokkőből szerkesztvék, s valószínűleg az új veres h o ni o kk ó szakához és a szénképződményhez tartoznak. Közönségesen puha és porhanyó ezen kó, noha imitt amott keményebb példányokra is találhatni, melyek elég kemények építésre az itteni égalj alatt; de másutt, hol a levegő nem annyira száraz, és a kipárolgás nem oly gyors, korántsc lehetne építési czélra használni. Hellyel-közzel mészkő is találtatik, de tisztátalansága miatt bajos belőle meszet égetni, inert 10—25 napig kell a kemenczében hagyni. Gyülevész és csilláinké nagy mennyiségben s kiválólag nagyszerű példányokban látható mindenütt; hcllyelközzel jó minőségű kőszén s imitt amott pyrop is van. Arany mindenütt mutatkozik vizben ugy mint szárazon ; de az éjszaki vidékek sokkal gazdagabbak levén ezen nemes érezben nem fizeti ki magát még itten a mosás és bányászkodás, noha évek, múlva hihetőleg az itteni bányászat is fontosságot fog nyerni. Helyenként óriási 3—4 száz láb magasságra felhányt lávatömegek láthatók. Egy különös efféle folyam létezik az alsó Tulare tó és a Cajon hegyszoros közt, mely körülbelül 200 yárd széles s mintegy 70 m. fd. hosszú. A tűz hányás főpontja, ugy látszik, a Mills novú hegycsúcson létezett, mely egyik legnagyobb csúcs a vidéken, 50 mföldnyi körben mindenünnen látható, s két kiholt túztölcsérrcl van ellátva. Az épen említett lávafolyam kétségkül ujabb korú, mert mindenütt láthatók még a hullámok, tekervények és kanyarulatok a felszínén; noha a spanyolok kikutató járatuk leírásában (ezen vidékre vonatkozólag) nem emiitik, s az indiánok semmi hagyományt sem birnak ezen eseményről. A Tejon kerület éjszakkeleti határain számos trapp-döczök is látható, s igy minden arra mutat, hogy nem igen régen az egész ország hatalmas túzforradalom színhelye volt, mit világosan tanúsít Hernandez naplója Alsó-Kalifornia kikutatásáról, hol ezt mondja: „Utvonalunkat folytattuk a Bibor tenger éjszaknyugoti sarkától a Csendes tenger felé, s nemsokára egy sivataghoz