Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

II. TEJON ,*) ÉS A TEJON INDIÁNOK. Az Egyesült államok évek óta követett indiánügyi politikája Kaliforniára is kiterjesztetett, Alig hogy Mexikóval béke köttetett, s igy Uj-Mexiko, Arizona és Kalifornia a szövetség birtokába került; azonnal biztosok küldettek ki Washingtonból az indián ügyek kormányzójától , azon utasítással, hogy a nevezett tartományok indiánjait öszpontositsák, földmivelésre biztassák (vagy kényszerítsék, a mint t, i. a körülmények kívánták), s átalán oda működjenek, hogy állandó lakhelyekbe öszpontositsák óket törzsenként; s igy az óriási területeket, melyeken az indiánok vadásztak és kóboroltak volt, a szövetség polgárai számára telepítésül megnyissák, s átalán azon helyeken az utazást biztossá tegyék. A biztosokat rendesen katonai csapatok követték, melyek minden indián törzs kellő közepén egy vagy több erősséget alapítottak részint az indiánok megfékezésére, ha t. i. nem akarnának a polgári hatóságok követeléseibe egyezni, részint az utazók és telepedók nyomatékos védelmére. S ha nem vesszük tekintetbe, hogy minden ily erősség építése egyegy indián népség megsemmisítését húzta maga után, akkor meg kell vallanunk, hogy ez intézkedések az átalános jóllét előmozdítására kétségkívül sokat tettek; mert azon vidékekre, hova azelőtt fehér ember nyomulni nem mert, s melyek tehát el voltak zárva a polgárosodás elöl, mihelyt erősség épült, s katonaság szállotta meg, nagy számmal vándoroltak a telcpedók, s először az erősségek környékét lepték el, aztán messzebb messzebb terjeszkedtek, mig kevés év múlva minden ily várda virágzó telepek és városkákfközepén állott. *) Mond : Tehhón.