Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

I. Los-Angelestől Fort-Tejonig

BIKA- MEDVE-VIADAL. is bámultam, úgy tartom , hogy a Santa Clara zuhatag mintegy 130—140 láb magas, tehát felényivel alacsonyabb a Niagaránál; azonban ezen magasság is elegendő arra, hogy mindenki bámulja, a ki közelébe jut, s hogy a lezuhanó viztömeg köd-esővé és per­metté törjék, mielőtt a fenékre ér. S valóban vizet csak fent lát a szemlélő, alant merő köd és permet borítja a sziklaágyat; a lero­hanó viztömeg zúgása és moraja rémséges. Los-Angelesben létem alatt többször láttam bika- és kakas-, ugyszinte medve-bika-viadalokat is, mert nemzeti szokás szerint ily viadalok a spanyol életnek mulhatlan kellékei. A bika- és ka­kasviadalokat a különféle utazók már minden ismert nyelven any­nyiszor leirták, hogy valóban felesleges volna azokat újra leírnom, annál is inkább, mivel a los-angelesi kakasok is csak ugy vívnak mint a kubai vagy mexikói kakasok, s a los-angelesi „caballerók" is épen ugy tournirozzák a vad bikákat s ezek ép ugy szarvalják fel, változatosság kedveért, a caballerókat, mint bármely délame­rikaiak, melyeket többek közt Gerstaocker Frigyes oly liiven leírt. Azonban a bika és medve közti viadal egészen új látvány volt előt­tem, melyről még sohasem olvastam vagy hallottam volt valamit A los-angelesi színkör (el circo) igen csinos, tágas és költsé­ges épület, s úgy hiszem, 4 — 5000 néző könnyen elfér padjain ; a közönség négy fókapun jut be; az ülőhelyek köröskörül van­nak ; a legalsó ülések (páholyok) 16 lábnyi magasságra vannak, a többi ülés-sorok mind hátrább és magasabbra vonulnak s emel­kednek. Délutáni 5 órakor a t. cz. közönség már elfoglalta vala ülé­seit , s egy ideig minden tekintetben jő zenekar hallatta magát; midőn a zenehangok elnémultak, a színkör éjszaki oldalán meg­nyílt az egyik kapu, s berohant tajtékzó szájjal egy vad bika, mely szanaszét futkosva szarvaival a fövényt magasra hányta. Nemsokára egy óriási termetű ficzkó jelent meg a bikával szem­közt , skárlát köpenyben s piros nadrágban. Alig hogy bika uram a vendéget megpillantá, képzclhetlen dühvel neki ronta. Vala­mennyink lélekzete elállt; én legalább pillanatig sem kétkedtem, hogy a veres köpenyes még ma este Belzebubbal fog vacsorálni. Azonban, midőn a bika már csak vagy két lépésnyire volt a ve­res embertől, ez villámgyorsasággal rejtett ajtón eltűnők. El lehet képzelni, mint resteltc a dolgot a bika s mennyire dühöngött, Ekkor rögtön az ellenkező oldalon hallánk lármát ós

Next

/
Oldalképek
Tartalom