Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

120 A BÁNYÁK JÖVEDELME. Vándorlásunkat odább folytatva, lefelé haladtunk a hegy nyugati oldalán s pár óranegyed múlva Padillas úr aranybányájá­ban voltunk. Az érez itten nagyon szivacsos s lyuggatott kóben fordúl elő, mely a legkisebb ütésre összetörik; számos darabokat szaggattunk le, egyedül kezeinkkel, a bánya oldalai- és tetejéről. Az ér körűlbelól vizirányosan fut éjszakról délnek, s mindenütt szintén tömött mészkórétegen. Padillas ur állitása szerént a föld­szinlicz legközelebbi ér mindig a leggazdagabb, mert számos kisér­letci után sohasem fizette ki magát a munka, mikor nagy mély­ségben ásatott. Itt szintén nagy bőségben láttunk mészearbonat példányokat, de egyedül rhomboid kristályokban. — Padillas úr ezen aranybányája egyike a legnagyobbaknak az egész félszige­ten, s úgy látszik, legszorgalmatosban műveltetik. Legnagyobb baj, hogy víz nem létezik közvetlen szomszédságában, a téli hol­napok alatt azonban az eső vize bőségben gyűjtetik össze csator­nák segedelmével, mikor is sokszor majdnem 2000 munkás foglal­kozik a bányában s körülte. Felette sajnos, hogy mindezen aranybányák évi termékét, illetőleg jövedelmét, kitudni nem lehet. Egy részök a szövetséges (mexikói) kormány sajátja, melyet a jövedelem mennyisége sze­rént bérel ki, a többi bányák pedig egyes társulatok és magánosok birtokában vannak, kik a jövedelem mennyisége szerént kénytele­nek a kormánynak bizonyos adót fizetni. így természetesen mind­két esetben elégséges ok létezik a valóságos jövedelmet eltitkolni, hogy az illetők kényök kedvök szerént szabályozhassák az adót vagy bért. Jelenleg egyedül Mexiko ós Üres városokban létezik pénz­verő-ház az egész mexikói köztársaság óriási területén, s tehát ter­mészetesen minden arany-bányász és arany-mosó kénytelen szer­zeményét kereskedőknek adni el, kik tekintetbe vévén a pénzverő­házba szállitás költségét, csak jelentékeny levonás mellett vásárol­ják az érczet. Ha azonban a kormány La-Pazban szinte egy pénz­veró-házat állitand fel, — mit már régen tervez, — akkor az egész bányászat kétségkül nagy lendületet fog nyerni; mert mindenki méltányos áron és készpénzen fogja eladhatni munkája gyümöl­csét, a mikor csak szüksége leend készpénzre, s nem lesz kényte­len, úgy mint most, nyomorult alacsony áron s hitelbe eladni ke­resményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom