Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

III. Fejezet

156 vert átadva shikarimnak, követtem még egy darabon a nyomot, fegyver nélkül. Tikkadt ember nem gondol a veszélyre, — míg végre délután feladtuk a túlságosan fárasztó dolgot. Shikarim pár emberrel folytatta a nyomozást, de buzgósága nagyon rövid ideig tartott; csakhamar utolértek bennünket. Ha pihent ésszel elgondolom, hogy hogyan tudtam otthagyni a vidéket í... Április 20-án azonban másként gondolkodtam, eltompított és közömbössé tett a fáradtság. Párduohajtás Kotta Allénál. Far well f Mr. Celementson. Far wellf Major Lethbridge. Melegebb helyen se laktam sátorban, mint Kotta Allánál (4 ang. mtfdre Kumbarutól), völgykatlanban, dzsönglivel körülzárva, esténként szúnyograjban. A három vadászsátort egy vonalba ütötték fel. Középen L. velem együtt az erdőségben, C.-nek csak a sátra mögött volt sűrűség, elől kis kerek mezőre nézett. Mindjárt az első éjjel ropogott hátunk megett a gaz, C. átszólt hozzánk : Azt hiszem, párduc leselkedik a kutyáimra és így is volt. Másnap délután a környéken lakó nép jelentette, hogy párducot láttak a sátrainkkal határos sűrűbe osonni. A hír érkeztekor L. szarvast nyomozott, C. gyorsan készen volt a tervvel: a sátrak mögötti sűrűt a fő- és mellékút keresztezte, hátul pedig mezőség szegte; ha bent a párduc, ki kell jönnie. Felálltunk két vonalra s a hajtók megkezdték a hajtást. Az út végén, ahol vártam, hogy a hajtóktól megzavart vad áttörjön az inneneső sűrűbe, ember-