Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

III. Fejezet

151 domboldalra. Leültem és térdre támasztott balkézzel a bika ballapjára helyeztem a legyet. Meghúztam a ravaszt, a bika jelzett és odébb ugrott. Nem láttam, azt hittem, a domb mögé futott, de visszafordult és felénk nézett. Megpróbáltam a fejlövést, az acélgolyó az orrát találta és hátul port vert fel. C. látva a lövést, azt hitte, hogy túllőttem a vadat. Huszonöt-harminc évre becsülték. Jó középszarv-pórral. Magasan lőtt, mondja. Ezután még párszor lőttem, mindig finom léggyel; a golyók, egy kivételével, mély oldallövések voltak, egyik eltörte a lábszárcsontot. A nagy állat cammogva pár lépést tett s egy domboldalon elbukott, az ágak fenntartották estében. Ha nincs ott C., sose fordítom oldalt a nehéz testet, hogy marjáig levághassuk a nyakát; C.