Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

III. Fejezet

149 járt errefelé a hajnali órákban, olyan friss a hátramaradt hulladéka, hogy C. jónak látta nem követni nyomon, mert Canarában tilos elefántot lőni. A jungle fowl olyan szépen szólt, a suhancmadár jókedvűen fütyörészett, a nagy mókusok cserregtek, a majmok uhhoztak, mi pedig rátaláltunk hat gaur friss csapására. Breakfast az emlékezetes gundiai tanyánkon, a délkanarai district őserdejében. C. úgy lépkedett, hogy alig győztem szusszal; meredek dombra fel, dombról le és így ment ez néhányszor. Az egymást követő nyom most elszéledt; legelni kezdtek a gaurok ; ismét folytatták a menést; a csordától elvált a bika, amint széles csapása mutatta. C. visszafordult. Látja ezt a nyomot ? . . . a pataválaszték között élesen állt a lenge pörnye (t. i. leégetett és sarjadzó mezőn jártunk), csak