Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

II. Fejezet. Burma

122 gépházhoz a lábak számát (hajónk 5—6 láb mélyen járt). Eleinte fel se vettük a dolgot, csak azt állapítottam meg, hogy a kikiáltó hangszálai nem cérnából vannak*, de mikor vége-hossza nem volt a mérésnek, még ott is, ahol mély vizén jártunk, szívesen felcseréltem volna a kényelmes hajót bármely békésebb kis jármüvei.** Az Irrawaddy folyómenti építkezés. Jó, hogy éjjelenként szünetelt a menet, az éjjeli csend ránk fért. *Indiából szérmazott, tehát nem csoda ! **A mérés nem szünetelt Bhamóig, reggeltől késő estig minden percben kettős ordítás, ami igazi keleti rendszer. A hajó személyzete már hozzászokott és nem tartotta érdemesnek beszüntetni a mérést ott sem, ahol nem változhatik máról holnapra a meder. A hajó orrára állított mérő csak a kötelességét teljesítette és ordított pontos időközben ; mérés azonban nem előzte meg minden alkalommal a kikiáltást.