Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328
Második fejezet
60 lovas az elefánt farához közeledett. Az elefánt nem vette őket észre, mert a vezető lovasra figyelt. Amint a két lovas beérte az elefántot, az egyik leugrott és kétkézre fogott karddal elvágta az elefánt egyik hátsó lábán az inát. A csapás után félreugrott és fölkapott a társa által fogott lovára. Ha sikerült a kardvágás, az elefánt harcképtelenné vált mihelyst a földre tette a lábát, amely a test súlya alatt azonnal kificamodott csuklóban. A vezető lovas most ismét közeledett az elefánthoz, ez ügyetlenül támadott, ezalatt átvágták a másik hátsó lába inát. A vadászat ezen neme igen veszélyes, gyakran maradt vadász a küzdtéren. Elei cint-nyomon Észak-Ugandában. 1910 februárban Észak-Ugandában* a 4°, 5° északi szélességi fokok között vadásztam nagy vadra. Az első 15 napon, amíg az úgynevezett veszélyes nagy vad után jártam, csak pár lövést tettem antilopra és disznóra. Tizenegy napig csaknem kizárólag elefántot nyomoztam. * 1910 január 15-én indultam dél felé a rendes gőzhajójárattal Khartoumból, Sudan fővárosából, a fehér Niluson. Január 31-én érkeztem Gondokoróba (Khartoumtól 1131 angol mérföld). Gondokoróban, a khartoumi Capato-cég rendelkezésére, készen várt rám a 45 teherszállítóból (porter) álló karaván és a vadászkísérő shikarim (Aganez Lemin). A személyemkörüli szolgálatokat teljesítő Hassán el Neweri és a szakács velem jöttek. Hassan már 1909-ben a szolgálatomban volt Sudanban, teljesen bírja az angol nyelvet, intelligens, megbízható arab. Velem hoztam a sátort, fölszerelést, konzerveket, italokat s egy erős hátas öszvért. Február elsején jókor megindultam a karavánnal, Gondokorótól délkelet felé meneteltünk. Az első három napon nem érintettünk lakott helységet, a negyedik napon Kosi bari törzsbeli főnök pár házból álló gazdaságánál, majd 7-én Laro főnök nagyobb falujánál tanyáztunk. Ez volt a végpontja a menet irányának. Félkört írván le elefántokban bővelkedő vidéken, február 26-ikán érkeztem vissza karavánommal Gondokoróba. A sátortáborból rendesen napkeltével indultam öszvérháton cserkészetre, velem jött a shikari, Hassan és három-négy porter az el-