Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Első fejezet

25 lyet. El is fordulhat a vad az erős ütésre, de ha ez nem történik, erdőségben esetleg a fa mögé ugrás segíthet rajtunk. Elefánttal és orrszarvúval szemben, ha sikerül szélmögé kerülni, esetleg megmenekedhetik a vadász, de a bivaly szemre támad és ha egyszer fölvette a vadászt, ki nem ereszti, hanem követi, mint agár a nyulat.* Tehát nemcsak a fegyvert válasszuk meg, hanem cserkésszük be jól a vadat, hogy a kellő közelségből az első lövés halálos legyen. Ha nagy átütőerő kívánatos, mint a vastagbőriieknél, * Frederick Counteney Selous, a ma is életben lévő hírneves angol vadász és zoológus, több mint húsz évet töltött el Afrikában. 1871-től 1892-ig Délkelet-Afrikában ő volt az úttörő az európai vadászok sorában; legnagyobb tapasztalatait a Zambesi folyótól délre gyűjtötte. „African Nature Notes and Reminiscences" című művében a 143. oldalon írja, hogy tisztán a sportért sohase ölt vadat, de sokszor kellett több vadat elejtenie, mint elképzelné, aki ismeri a viszonyokat, nemcsak hogy ellássa a kísérőit, hanem hogy megnyerje azon benszülötteket, kiknek a területén járt. Eleintén rósszul volt fölfegyverkezve. 1872-ben vett egypár sima, kétcsövű tavi puskát, négy ounceos golyóra, közönséges fekete porral belőve (1 ounce = 28.349 gramm), a fegyverek 12%'—12V2 fontot nyomtak s Birminghamban készülrek. Darabját helyben hat angol fontért vette. Ezen két flintával, s a következő évben vett két hasonló, kissé nehezebb fegyverrel, három idény alatt 78 elefántot lőtt, egy kivételével mind gyalogosan. Azóta sok drága hátultöltő fegyver volt Selous kezében, a legjobb porral töltve, de egyik se elégítette ki jobban, mint ezek a gyári fegyverek. Csakhogy olyan erősen löktek, írja az „A hunters wanderings in Africa" 13. oldalán, hogy az idegrendszerét az egész életére befolyásolták. Selousnál talán senki se itéli meg nyugodtabban és tisztább, minden befolyástól mentesebb fölfogással a vadállatok jellemét. Neumann, az angol professzionátus elefántvadász, előnyt adott a Gibbs által készült kétcsövű 577-es expressének, a Holland-féle fekete porral töltött 10-es paradox fölött és egész elragadtatással ír az angol kis öbü (303-as) Lee-Metford katonai karabélyról, amely fegyverrel különösen eredményes lövéseket tett orrszarvúakra. Rendesen egy lövéssel végzett velük, és egy se menekült el a sebével pár száz lépésnél tovább. Vastagbőrűekre a tele golyót ajánlja, az acélmagvú vagy végű ólomgolyók nem felelnek meg, mert az ólom rendesen letörik, vagy ledörzsölődik a csonton, olykor már az oldalbordán és a könynyebb acélnak már nem elegendő az átütő ereje.