Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Második fejezet

89 zetvétel végett oly kevéssé dugta ki a fejét a vízből, hogy három nap követtem csónakon, amíg végre fejen lőhet­tem. Méretei: teljes hossza orrtól farkvégig 460 cm. (több 15 lábnál); agyara tőnél körül 23 cm. (= 9.2 hüvelyk), farkhossza (bele számítva a teljes hosszba) 65 cm. (= 25.9 hüvelyk). 1910-ben Capato uram nem szerezte meg az előző évi kis ladikot, nagy csónakot köttetett a vitorláshoz; hat ember könnyen elfért volna bele és mégis az öreg kormá­nyosom, ha közel jártunk vízilovakhoz, hosszú nádszállal méregette a feneket s ha sekélyei mutatott a mérce, nem vezette volna tovább a csónakot. Ugy látszik, a folyó fenekén sétáló Hippo egy hátve­téssel még ezt a csónakot is fölforgatta volna. Az öreg kormányosom így vélekedett, pedig a szudáni fekete ke­mény legény a talpán és az óvatosságot csak tapasztalat árán tanulja megismerni. A vadbivaly. (Bos Bubalis.) A zoológusok a szarv és koponya formáit véve kiin­dulási alapul, több bivalytipust állítanak föl, a berlini állat­tani múzeum egyik tudós professzora a beküldött kopo­nyákon végzett méretek után hatvan bivalyfajt vél fölis­merni. Ez kevés jelentőséggel bir a vadászra, mert a test­alkatot, életmódot és szokásokat véve az alfajok között nincs lényeges eltérés. Lydekker rendszerét követve, elég annyit tudni, hogy a bivalynak lejjebb esik a szarva a ko­ponyacsonton, mint a vadmarhának (gaur, gayal, sela­dang, banting). Az afrikai bivalyok között a cap-bivalyt (Bos caffer typicus) vehetjük a törzsbivalynak. A caffer bivaly-bikák homlokán a két szarvtő paizsszerü kiszéle­sedéssel csaknem találkozik. Leginkább elüt tőle a Con­goban élő vörösbarna bush caw (Bos c. nanus). A bush

Next

/
Oldalképek
Tartalom