Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Második fejezet

80 Borneon, a maláji félszigeten, Burmában, Assamban, sőt Siamban is előfordul. Természetre hasonló a jávai fajhoz és ő is a hegyvidéket keresi. A viziló. A viziló Afrika egyik őslakója. Tavakban, folyókban, legfőképpen pedig a Nilus folyóban, a 26. északi szélességi foktól a 26. déli szélességi fokig található. Baker megmért egy kifejlett kan vízilovat s a teljes hossza (orrtól farkvégig) 14 láb 3 hüvelyk volt. Az én legnagyobb szudáni vízilovam teljes hossza 4 méter 60 cm. volt, tehát hosszabb 15 lábnál, de ennél nagyobb állatot nem is láttam sehol a Nílusban. A viziló fogai emlékeztetnek a disznó fogazatára. Ugy az első, mint a hátsó lábain az ujjak száma négy. Az egész bőr súlya 5 mázsa (cwt.) vagyis 560 font (= kbelül 290 kg.). Egy jól táplált viziló zsirja 200 font lehet. Rendesen 5 percenként dugja ki a vízből az orrát lélegzetvétel végett, de jóval tovább is kibirja. A nőstény kettőt vagy egyet ellik. Wissmann* tizenöt évi afrikai tartózkodása alatt a Kongó-vidékén, az indiai óceánba szakadó több folyóban, a Tanganika, Nyassa, Rikwa tavak és a Zambezi folyókban figyelte meg a vízilovakat. Látott 50—80 tagból álló kondát s egyes napokon a folyókban, tavakban, vízállásokban (Wasserlöcher), mocsarakban, sőt a folyók beszakadásánál a tengerben is, ötszáz darabnál többet olvasott össze. Nappal sekély vizekben szeretnek tartózkodni, itt csak a szemeik s orruk látszanak ki a vízből. Szívesen időznek szigeteken, homokzátonyon. Esténként mélyen kitaposott, gyakran igen meredek * Dr. von Wissmann német Délnyugat-Afrika kormányzója, a kilencvenes években fölfedezte a Kassai folyót és nyugattól keletnek ő utazta először keresztbe Délafrikát. Nagy természetkedvelő volt és különösen alaposan figyelte meg a vízilovat.