Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

I. Fejezet. Java sziget

39 Az egész együtt bizarr, kísérteties, de beleillik a jávai élet keretébe. Az utcát sűrű tömegben lepte el a kíváncsi nép; milyen másként viselkedik a jávai tömeg, mint a művelt nyugaton! Mind megannyi guggoló arisztokrata. Egy hangosabb szó, egy fülsértő vihogás nem hallatszott, pedig kedélyben nincs hiány a jávainál. Csak egyszer hangzott moraj a soraikban, amidőn az egyik fogat más irányt vett, mint a többi; a moraj azt látszott kifejezni: „erre gyertek, mi látni akarunk". Este a legelőkelőbb származású vőlegény fogadott ; a princek az estélyen teljesen európaiakként öltözve jelentek meg és olyan úri módon vezették be a hölgyvendégeket, mint bármely európai udvaronc, az estélyt adó princ azonban hű maradt ősei viseletéhez, mezítláb fogadott, de több urat mutatott így is, mint a jelenlevő legtöbb elhízott, nehézkes európai vendég. Hindu építkezési romok a dzsokcsai szultán birodalmában. Djoktja és Solo szultanátusokban körülbelül 150 hindu építkezési rom maradt fenn; a legimpozánsabb és legjobban fenntartott építkezés a Boeroe Boedoer, 38 kilométerre esik Djoktjától. A Boeroe Boedoer buddha pagoda dombtetőn, 150 • méter területen épült; az öt lépcsőzetes emeletén körül folyosók vezetnek, a folyosók oldalfalait díszes kőfaragással halmozták el. A pagoda tetején 72 toronyban egy-egy Buddha-szobor. A Boeroe Boedoer minden valószínűség szerint Kr. u. 850-ben épült; az utóbbi években erősen kijavították.