Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

I. Fejezet. Java sziget

33 Djoktjakarta vagy Djoktja (olv. Dzsokcsa). (Garoettól 349 km. keletnek.) A dzsokcsakartai szultanátusban vetette meg a hollandus az alapját a „hagyjuk a benszülöttet önmagukat kormányozni" elvet. A dzsokcsai szultán hat leányának akadt egyszerre kérője. Menyegzői díszmenet 1911. julius 15-én. A garuti és leleszi völgyeket, a piramisforma vulkánokat mögöttünkr hagytuk, a rizsteraszokat őserdő követte, majd ismét mívelt területen vitt keresztül a vasút. De ez már elüt az eddig megismert Javától: amerre a szem lát, cukornáddal és dohánnyal beültetett nagy termőtáblák terülnek el, mintha európai nagybirtokosok földjén járnánk, pedig épen ott, ahol a nagy táblák kezdődnek, léptünk be a dzsokcsakartai (vagy dzsokcsai) szultán birodalmába. Djoktjakartában a középkori jobbágyrendszer mellett a legmodernebb mezőgazdasági üzemet találjuk. A szultán birodalmában közel kétezer család él a tőle nyert földek hozadékából, amelyet azonban újabban többnyire cukor- és dohánygyárak vettek albérletbe; jelenleg 18 gyár van üzemben. Java szigetnek közel tizenketted részét teszi ki a Közép-Javát elfoglaló két szultanátus; az egyik a dzsokcsakartai (röviden dzsokcsai), a másik a szurakartai (röviden szólói) szultán birodalma. Djoktjakarta körülbelől egyharmada az egész területnek. Régente a két szultanátus területén lakó népesség a dzsokcsakartai szultánnak hódolt, de a szultán családjában viszályok támadtak és a bírónak felkért hollandus akként döntött, hogy kétfelé osztotta a birodalmat, a nagyobb terület székhelyének meghagyta Soerakartát vagy Solo-t, a kisebbik terület székhelyévé Djoktjakarta várost tette meg. 2