Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

VI. Fejezet. Sumatra

243 töltöttem el hat napot. Tiga Raz körül nemrégen telepedhetett le a lakosság, mert az élősövény-kerítés nem fedi el a házakat és távolról nézve, a meredek oldalra minden egyes majorság mintegy koszorúból tekint le a nagy tóra. Samosir sziget keleti partja egy darabon elterül, ezután mindkét oldalt meredek hegyek közé szorul a tó vize. 28 km.-re Tiga Raztól a sziget keleti partjánál kikötöttünk, Loembannál, itt töltöttem a január 19-iki éjjelt, a két éve épült passangrahanban. Január 20-án reggel felsétáltam a passangrahanhoz közel eső községhez. A domboldalon álló községhez kikövezték az utat és az egyik oldalán alacsony kőfalat húztak. A kövezett út nagy, szent fa mellett vezet el, ide járnak imádkozni a még pogány községbeliek.LoemboengSabunganban,amint a községet nevezik, két párhuzamos utcában épültek a házak. A lakosság meglepődött a jövetelünkkor, nem szoktak hozzá turistát látni, egy év óta a negyedik eset volt az enyém, hogy nem hivatalos egyéniség lépett itt partra. Amint azonban látták, hogy nem adót jöttem szedni, sem pediglen büntetni és hogy mindezen felül érdekel is, amit látok, sőt preszent (borravaló) is kijut egy-egy fényképfelvétel után, közrefogtak ; a község feje, jóképű öreg ember, mellém szegődött, vele együtt a többi notabilitás és el se hagytak, amíg a benzinóval tovább nem utaztam. Két km.-rel tovább a lontungi rádzsa* területén kötöttünk ki. A kikötőhelyen a vidék második rádzsája szépen faragott és festett házban lakik, a ház közelében a tóparton egy sor kerek edényben állt a szövetfestésnél használt kék folyadék.** Pár száz A rádzsa szót gyakran alkalmazzák nemcsak batak területén, de egész Sumatrán, minden jómódú benszülött rádzsa, még ha nem is folyik kék vér az ereiben. ** Minden batak háznál kerek cserépedényben tartják a vászonfestéket.