Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

VI. Fejezet. Sumatra

228 lakosság ; egy okkal több, hogy abszolúte igazságos vezetés alatt álljanak, mert ezt elismeri jónak még a cannibal is. Kelet-Sumatrának gyér volt a lakossága, ez a kevés ember megélt a maga egyszerű módja szerint és nem volt hajlandó nehéz munkát vállalni; a közkereseti szövetkezetek sietve foglalták el az ös-területeket és munkáskéz hiányában Java szigetről, a maláji, indiai félszigetekről és Chinából szerződtettek munkásokat. A messziről jött vegyes elem nem épen ideális emberanyag, könnyen az idegekre veszi magát, különösen átdorbézolt éjszakák után és viszont amint a vidéken alkalmam volt ismételten hallani, a messziről fogadott rabszolga se tekinti az itteni „tuan besart" (tuan urat jelent, besar, nagyot, tehát nagy urat), amint a Maatschappijok tisztviselőit nevezik, ideális tuannak f Mindent együttvéve, Sumatra keleti felén, a Maatschappijok területén nem találtam fel azt az egyszerű, patriarchális életet, amit szívesen láttam másfelé a gyarmaton is. Ha ennek az ügyesen összetartott gyarmatnak van egy gyenge pontja, ahol egyszer kikezdhetik, ez nem esik távol az aranyban dusálkodó „Sumatra s Oostkust Residentién"-től.* t * Elmondtam az itt leírt ászrevételeimet a kolonián megöregedett uraknak, körülbelül így hangzott a válasz : Ne ütközzék meg azon, amit Medánban látott; nem esik meg a vígság naponként és erős munka után jólesik az egyhangú, de munkáséletet folytató farmernek hébe-hóba kimulatni magát. Csak látta volna ezelőtt 30—40 évvel az állapotokat, azidőben nem jött még gyarmati szolgálatba Hollandia előkelő fiatalsága és sokan elitták magokat, ma ez nagyon elvétve esik meg. Hitelt kell adnom a hallottaknak ; komoly, derék úriember mondta, de hogy hű maradjak a saját benyomásaimhoz, el kellett, hogymondjam a dolgokat úgy, amint azt magam láttam és a levezetést, amint magam elképzeltem.