Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

VI. Fejezet. Sumatra

161 Az Alahan pandjangi völgyet lalangfüvet és páfrányt termő dombok zárják körül; a gazosban sok vaddisznó rejtőzik és az őserdőből le-levonul a párduc, tigris malacpecsenyére. December 4-én tizenkét emberrel és kutyákkal kimentem a közeli dombokra vadászni; a tizenkét embert hajtónak szántam, ők azonban szépen az ösvényen haladtak, liba módjára egysorban s hagyták a kutyákat keresni. A nedves, magas gazban tényleg lehetetlen hosszabb ideig gyalogolni; de amint elvakkintotta magát egy kutya, elébe a vadnak, nem törődtek már a sűrűvel f . . . Ez ugyan sohse sikerült, de a lándzsás legények szenvedélyes vadászok, erről meggyőződtem. Egy helyt friss kerek lábnyomot láttunk, harimau (tigris) mondták. Tigrisnyomnak kicsinylettem, de párducnak jó darab párduc lehetett. Alahan Pandjangtól vissza Padangba. (72 kilométer kocsin.) A fekete medvét mutató Siamanga syndactyla majom. December 5-én reggel elindultam kocsin Padang felé. Északnyugatnak fordulva, a Danau (tó) di Atas tó hosszában kocsiztunk; a tavat alangfüvet termő dombok környezik, pedig a föld nem lehet terméketlen, amint a partmentén elszórtan eső farmok mutatják. Északi végéről nézve a túlsó part mögött egyedülálló kúphegyre látunk. Az úton minduntalan szembetalálkoztunk bivalyvontatta taligákkal, Alahan Pandjang és Solok felé igyekeztek. A lalangfedte egyhangú dombok után jólesik a szemnek a Talang tűzhányót megpillantani (2228 m.); 11