Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

I. Fejezet. Java sziget

13 A böitenzorgi állattani múzeum igazgatójának kis állatkertjét is érdemes volt megtekinteni. Az igazgatónak katonatiszt korából nagy összeköttetése van a kolonialis tisztikar körében; kedves modorával meg tudja nyerni az embereket; volt tiszttársaitól a gyarmat minden zugából bírt kap, ha valamely szokatlan állatra akadtak, ő azután kiküldi az embereit vagy maga áll a kiküldöttek élére és a helybeli benszülöttek segélyével csapdával megfogja a kivánt állatot. így került az állatseregletébe pár farkatlan fekete Silobates majom Sumatra szigetről, a medve és hódra emlékeztető Arctictis Binturang, a hófehér Phalanger Orientális (éjjeli), a laposfarkú Sciuropterus Saghitta egér stb. és a fehérnyelvű Iguanon, amely állat leírását a direktor mint felfedező fogja közzétenni. Az igen érdekes állatsereglethez az én kedves volt útitársam ajánlatával jutottam. Buitenzorgból kocsin mentem Sindanglayaig ; ez volt kocsin az első számottevő utam Java szigeten; sok új benyomást nyertem, amely azóta megismétlődött többször és mindig kötve tudta tartani figyelmemet, mert szorosan a kerethez tartozik, amely az érdekes és eredeti jávai életet zárja körül. A lakosság zöme ezen a vonalon, a jávai faj (mint nagyrészben a szigeteken lakó néptörzsek), a maláji népcsaládhoz tartozik, középnagy, formás testalkatú, gyakran kissé ferdén metszett (valószínűleg a khínaival való összeházasodásból folyólag) szép szemekkel, olajbarna bőrrel, fekete hajjal és keskeny szép kis lábfejjel. Többnyire mezítláb járnak, de a fa- vagy bőrtalp és a papucs is divatos. A ruházat a derék köré kötött szines vászon, amely a testet szoknyaként fedi a bokáig, felette a csípőtől lefelé a felső combig másként mintázott kendőt kötnek. A