Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

I. RÉSZ

41 „Emlékezni fog az Ur! feleié Rolán, hogy nekem nem egyszer mondta, miszerint nagyon szeretne egy vadmacska kölyök birtokába jutni, vagy ha ez nem lehetséges, legalább egy öreg vadmacskát lőni. Lássa én egy macskacsalád rejtekhelyét fedeztem fel. és az urat magammal vinni szeretném; mert én egy magam nem tudnék e boszorkányokkal elbánni. A fiatalokon majd osztozunk, az öreg pedig, ha horgunkra akad, az uré lesz." Én hamarjában felöltözködém, s kijelentéin, hogy kész vagyok őt követni. Elindulásunk előtt azon tanácsot adá, hegy enni és inni valót vigyek magammal, mert egész nap el leszünk foglalva s délre nem jöhetek haza, minthogy a macskák tartózkodási helye messze van. Sőt azt is tudtomra adá, hogy utunk nem a legkönnyebb leeud, és szükségesnek vélé, hogy kutyát is vigyünk magunkkal. É11 mindenben szótfogadtam, s legjobb fegyveremet vállamra vetve s oldalomra egy vadászkést csatolva útnak eredtünk. A hegység lábához értünk, midőn a nap fölkelt. A regg gyönyörű vala s az erdő zöld levelein a harmat gyémántként tündökölt. A madarak ébredezve gyönyörteljesen kezdének zengeni. Az ég lazurkék volt, s egyetlen felhő sem mutatkozott az egész láthatáron. A különféle virágok felséges illattal áraszták el a levegőt. Én bámultam a természet szépségét és gyönyörködtem benne. De Rolán nem látszott részt venni e gyönyörben; régen hozzá szokott ő ehhez; inert negyvenszer látta ő már a tavaszt, miután negyven év óta mindig a hegyekben tanyázott; és szótlanul gondolatjaiba merülve lépdelt mellettem. Egyszerre azonban hangosan fölnevetett, s mintegy magához beszélve mondá: „ezek a gaz kémek még sem fognak engem tőrbe csalni, habár tegnap kevésbe múlt, hogy hálójukba nem kerültem; hanem meg is fizették közeli sikerüknek az árát, még pedig drágán. Nem hiában nevez engem a nép szája erdei rémnek. Én Rolán vagyok." Ez utóbbi szókat büszke hangnyomattal ejté ki. „Mi a manót beszélsz? kérdém tőle kíváncsian. „Képzelje csak uram, feleié a kérdezett, tegnap egy medvére akadván, reá lőttem, de csak megsebzém. Erre