Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

I. RÉSZ

14 annak ajtaját, minthogy a lakat a felfordulás alkalmával letört, csendesen felnyitották. De a mint az ajtó feltárult a gyermekek sikoltozva futottak szét, mert a kutyasereg a szabad levegőt megérezve, nyakra főre ugrált ki belőle, s jókedvű csaholással futkostak a mezőn össze vissza, sőt egy borzeb a kereket oldott gyermekeket kezdé paj­kosságból üldözni, s egy nagyobb gyerkőczének nagy ijedelmére rongyos zubbonyának alsó részét rázogatá. Buksi uram látván, hogy a kutyák kiszabadultak, is­mét leszálott a kocsiból, s mindegyikét nevén szólítgatva magához hivni igyekezék. De a kutyák szabadságérzetük ben nem hallgattak gazdájuk hívó szózatára, hanem tovább folytatták barangolásaikat. Buksi uram tapasztalván, hogy hivei nem akarnak szótfogadni, s hogy egy két kopó a csalitok közt eltűnt, kezéhez vevé vadászkürtjét s trombi­tálni kezdett, hivéu hogy e kedves hangokra visszatérnek az ebek. Egynéhány visszakerült ugyan, s ezeket azonnal a ládába erőszakolta Buksi uram, de a kopók még nem tértek vissza. Erre néhány czigány vállalkozott az elszö­kött kutyák keresésére. Buksi uram örömmel fogadá e jókor jövő ajánlatot, s jó áldomást igért nekik, ha kopóit kézre kerítik és visszahozzák. Az áldomás szóra a czigá­nyok mind felkerekedtek, remélvén, hogy mindegyikük megfog jutalmaztatni, csak egy vén czigány asszony ma­radt a kocsi mellett, ki arra kéré Buksi uramat, hogy mutatná meg neki baltenyerét, mert szerencsét olvasand abból neki. Buksi uram szó nélkül oda nyujtá a kívánt kezet, melynek bel vonásait a vén jósnő figyelemmel szemlélgető s vigyorgó mosolyra erőltetvén fogatlan száját, rikácsoló hangon azt jövendőié Buksi uramnak, hogy nagy szeren­cse vár reá, mert még ez útjában szép és gazdag meny asszonynyal tér vissza házába. Buksi uram jóváhagyó mosolylyal mélyesztette jobb kezét zsebébe, s ott hosszas ideig keresgélvén, végre egy ezüst pénzt vont ki abból, s a czigányasszony ránczos és fekete markába nyomá. Ez néhány érthetlen szót mormo­gott köszönete jeléül, s a nyert jutalmat tarisznyájába dug­ván, a kocsi mellett a földre telepedék, s egy darab szá­raz kenyeren kezde rágódni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom