Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437
III. RÉSZ
lyes kezde lenni; a serétek mindig közelebb és gyakrabban zúgtak el a lesben állók fülei mellett. Buksi uram nem tudta a dolgot megfejteni magának, liogy mi lehet annak az oka, miszerint a vadászok feléje lőnek, a midőn ő azokat mind egy sorban állitá fel. Végre az igazgató is megsokallta már a serétzugást s jelt adott Buksi uramnak, hogy állítsa el a hajtást. Buksi uram szinte ezen véleményen lévén rézsipjába fujt. Azonban a rézsip szavát tökéletesen elnyomta az ágyúzáshoz hasonló lövöldözés. A vadak e szokatlan zaj hallatára eszeveszetten kezdettek szaladgálni. A róka, mely különben oly vigyázó szokott lenni a hajtóvadászatokon, itt egészen elveszté fejét s egyenesen a puska csővének rohant. — A medve két lábra állott, s ugy ment tűznek, viznek, — a vadkan vakon rontott mindennek s csak a zajból igyekezett menekülni. Hát még a nyulak mennyire elvesztették fejüket, nem egyszer történt, hogy a vadászok lábainak szaladtak. Egyáltalában az egész oly rémletes és pokoli valami volt, melyet toll leírni nem képes. Ebez járult, hogy most több ember ordítozni és jajveszékelni kezdett. Az uri vadászok már távozni akartak az életveszélyes vadászat színhelyéről; de még ideje korán eszébe jutott Buksi uramnak, hogy ő mintegy 600 lépérnyire néhány vadászt rendelt hátuk megé, hogy azok a kitörő vagy megsebesített vadat leterítsék. Ez oldalról is sűrűn hangzott a puska, s azért nem mertek a vadászok hazafelé útra kelni, attól félvén, hogy a sűrűségben vadnak tartathatnak és bajuk eshetik. Az uri vadászok kereszt tűz közé szorulva, jobbnak látták magukat sorsuknak átengedni, s előbbi helyűken maradni. — Egyszersmind tapasztalák, hogy a serétek legtöbbnyire alant zugnak el, azon elővigyázattal éltek, hogy a fák tetejére kúsztak fel. Már mindnyájan fen voltak, csak Buksi uram nem. Hiában erőlködött s újította meg kísérleteit, nem tudott felmászni a fára. Végre a lándzsáját a fába szúrván, annak segítségével, már elérte a fa tetejét, midőn lába megsiklott s alá
