Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

A mult század közepén inneni vadászatok

13» Erdélyben a mult század utóján s a jelen­nek elején nagyszerű vadászatokat tartottak Wesse lényi Miklós 1, Bornemissza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János, mind nagy birto­kos főurak, akik aristokraciai fényűzéssel párositák a vadászat élvezeteit. Wesselényi Miklós két főbb szenvedélyének a lovászainak és a vadászatnak élt. Nagyon jól lőtt, főleg egyes golyóval Lazaro Lazarino egyes csöviből E fegyver 40 éve került birtokomba, mind maiglan nagyon jól hord. Wesselényin kivül gr. Kornis Gáspárt ismertem a régiek közül, aki a golyólövésben nagyon erős volt; késő vénségi­ben is nagyon jól lőtt. Nyeregkápáján függött rendkívül hosszú pár pisztolya : Marosvásárhelyt a Böszörményi készítménye. Uton-ulfélen mada­rat, kutyát, macskát, néha vadat is futtába-röptibe össze-vissza lőtt, és nagyon ritkán hibázott. Az akkori lövést kedvelők közt csak e kettőt tudom Erdélyben, hogy egyes golyóval biztosan lőttek. Egyáltalában göbecset, vagy németesen serétet használtak. Wesselényi vadászatai kiterjedtek saját ős­erdein kivül a Meszesre, Rézre, Bikkalfára, Gom­básra, kelencei bikkre és a Czibles bérceire. Té­len, nyáron mind vadászott, s a végin gazdasága folytatására mi jobbágy-erő se maradt fenn. Oly­kor vetés nélkül maradt, másszor gabonája künn \ 1 Idősebb Wesselényi Miklós (1750-1809.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom