Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718
XV. könyvecske iránt — mit legyen szabad remélnünk — akkor esetleg később, új füzetben a többi részből is adunk nyomtatásban a nyilvánosság számára. * * * Az erdélyi régebbi és közelebbi' vadászatok előszavában Ujfalvy fölemlíti, hogy Magyarhon jelesebbjei arra szólították fel, miszerint Erdély régibb és újabb'kori vadászatát és vadait leírja." Tehát megbízás, felkérés adta kezébe e művéhez is a tollat. Ujfalvy gr. Kemény Józsefhez fordult régi adatokért; tőle azt a választ kapta, hogy midőn a szentpétervári tudóstársaság tagjává választották, fölkérték, hogy az erdélyi ősvadakról és vadászatokról írjon. S ő Istuánfi Boldizsár és Apor Péter e iárgyú becses kéziratait Szebenben egy nyugalmazott századosnak adta, hogy azokat franciára áttegye. A százados pedig tévedésből a fordítással együtt a kéziratokat is Pétervárra „utasítá." — „Mit teheték egyebet, minthogy a traditiokhoz, némely idősb urak emlékezetéhez és saját csekély emlékező tehetségeimhez folyamodtam. (5—7 1.)" Érdekes, hogy mily külön gondot fordított a vadász-műszavakra. „Ami a műszavakat illeti — úgymond — azokkal szintén nem voltam szerencsésebb, mint az adatokkal. E részben többet birunk, de