Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

XIII. Emlékiratát és Vadászatokról szóló művét az Erdélyi Múzeumnak hagyta, melynek már alapítása idején sietett egyik jelentékeny alapító tagja lenni. És ami mindennél ékesebben szól: 1400 holdas birtokát a kolozsvári Nemzeti Színháznak rendelte. Ez a birtok tette lehetővé, hogy 1906-ban a színház részére új, modern épületet lehessen felépíteni.. Még csak annyit fűzhetek hozzá az Emlékirat tartalmának ismertetéséhez, hogy e memoirok 1849-ig terjednek. Főbb témák bennük a megyei élet. a nagyenyedi kollégiumi élet, a kolozsvári jogász-élet, a marosvásárhelyi patvarista élet, a bécsi kancelláriai élet, s a Wesselényiek, kivált Ifj. Wesselényi Miklós egész családjával, környezetével. Levélváltás Kisfaludy Sándorral, az insurrekcióról (1809), a székelyekről, élőpatak! fürdőélet, az 1848. torradalom erdélyi főbbjeiről, Bemről, Gábor Áronról. írni akart a forradalom alatt történt puszlításokról és az abszolutisztikus korról. Mind e korokról és eseményekről, épúgy, mint az erdélyi vadászatokról és azok szereplőiről, históriai készsége mellett a kultúrtörténetre nézve páratlanul érdekes mindkét műve. Jellemrajzai egész seregnagyobb-kisebbalakról kitűnők. Éles szem, mely fotografikus hűséggel rajzol le egy régi házat legapróbb berendezéséig, egy vadászatot, főbb résztvevőit, hibáit. Elfogulatlanul jellemez, írói tehetséggel. A helyzetek beállítása