Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

IX. köszönhette, hogy megkülönböztetve szerette. Az öreg Ujfalvy attól félt, hogy fia, mint a fiának nagyatyja tudományokkal foglalkozván, elhanyagolja gazdaságát és szegénységre jut. Most már Ujfalvy Sándor atyja kívánságára megnősült.' Feleségül vette Lészai Lőrinc — főkormányszéki tanácsos leányát Júliát, kit élete végéig, sőt felesége halála után is szeretett. Hivatalt nem vállalt, sőt írja róla Kőváry László — egy megyegyűlésen atyjával véleménykülönbsége volt s elkedvetlenedve a megyei élettől is, visszavonult. Apja fényes lakodalmat tartott s a „fösvény" ember tízezer forint ajándékot adott át fiának. Nemsokára meghalt, boldogan, hogy fia kedve szerint nősült meg. Ujfalvy S. gazdálkodott szakaturai (Romladéknak nevezte el) szolnokdobokamegyei birtokán s ott jobbágyai javára, atyai jósággal és anyai gondossággal valósággal utópisztikus államot rendeztek be feleségével. Br. Wesselényi Miklósnak bizalmas barátja, vadásztársa volt, heteket töltött Zsibón, hol a vadászösszejövelelek által Wesselényi edzeni akarta barátait s ahol a közélet eseményeiről vitatkozások folytak. Emlékiratában is és az Erdélyi vadászatokról írott memoirjában is Ujfalvy részletesen leírja Wesselényi vadászatait és jellemzi az „árvizi hajóst", mint vadászt is. 1831-ben feleségével Balatonfüredre ment. Ekkor ismerkedett meg többek közt Széchenyi