Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Harcz a fűszálért

• non — 20 — szénát. Megbokrosodott már és magasra nyúlt a vastaglevelű árvarozsnok a körülötte terjedő perjele és taraezkok között; amott egy csomóban a nagylevelü csen kész már viaskodik az erdei komócsinnal és mindketten együttes erővel nyomják az alattuk terjengő vanyiganápiezot. Szagosfü és eczetfü egy helyütt nagyon szépen megférnek a tippancscsal meg a csomós ebirrel; de másutt már valamennyinek föléje került a pelyhes czirok meg a fodorsás, a melyek, ha még a vad bükönynyel is összekerülnek, megfojtanak maguk alatt minden más füvet, de kárpótlást is nyújtanak valamennyiért. Valóságos igéretföldje ez a gazdag legelőnek. Es éppen ezeket a helyeket zárják, tiltják a szegény ember elől leginkább! Nem Isten és ember ellen elkövetett valóságos bün az, hogy azt a különben úgyis veszendő gazdag fütermést csak lopva, orozva s akárhányszor valóságos csaták árán kierőszakolva lehet legeltetni ?! Hogy az a pákosztos jószág a csemetéket is lerágja? Hiszen van ott elég, jut is, marad is; de a szegénynek egyebütt nincs semmije ; rá van szorulva, kénytelen vele, hogy ott, ha engedélylyel nem, lopva, sőt erőszakkal is jóllakassa az ő megéhezett jószágát ... * Évtizedek vonultak el már azóta, hogy ez a dolog megtörtént, a melynek közvetlen részesei közül, csak alig itt-ott lehet ma már valaki az élők között. Az ötvenes évek elején történt, hogy az alsógallai férfiak boszut esküdtek a csak nemrég odakerült daliás erdőőrnek, a ki a mily irgalmas tudott lenni a füvészők iránt, oly irgalmatlanul üldözte