Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

A koczapuskás

- 145 — málhát egy kopottas kézibőrönd képezi; se több, se nagyobb nem szükséges az ő útjához; a fehérruha ebben is elfér, s felsőruha nem kell ott a Bakonyban más, mint az ő valódi stájer vadászruhája : csúcsos zöld kalap az elmaradhatatlan nyirfajddiszszel, könnyű zubbony zöld hajtókákkal, lengyel bugyogó, angol kamásni és muszka czipő. így felkészülve tetszelegve nézi magát a tükörben. Hej. ha egész esztendőn át viselhetné ezt a ruhát! Miért is nem lett erdész ő is ?! . . . Puskát és hozzávaló kellékeket bizonyára kapna ott is; de biz' ő elviszi a magáét, mert hát minden vadász a saját puskájával lő legjobban; aztán . . . ne gondolják ott az emberek, hogy neki talán nincs is puskája, hog}' ő talán nem is igazi vadászember. Még az uton is nagyobb becsülete van az \embernek, ha puskát is látnak nála. * A Bakony óriás fái között is megszorult a jól fűtött levegő és meleg volt a sötét lombsátor alatt is, mikor a v . . . i erdész könnyű kocsija a mi boldog Tamás barátunkkal abba az erdőszéli kis házba befordult. Csakhogy ez mégse olyan hőség ám, mint az, mely annak a sokféle hivatásnak azt a sok rabszolgáját öli ott Budapesten éjjel és nappal egyaránt. Nagy volt abban a kis erdőszéli házban a rég óhajtott viszontlátás öröme s csakhamar rátért a beszéd a puskára, a vadra és a vadászatra. — Igazán örülök kedves barátom, — mondja a szives házigazda, hogy olyan szenvedélyes vadász Tanos : Az erdő világa. IO