Tanos Pál: Erdőzúgás, Képek az erdők világából / Budapest, Budapesti Hírlap, 1905. / Sz.Zs. 1667

Fák alatt bokrok között

30 TANOS PÁL őszre kelve lehullik majd mind a földre, hogy ott uj életet nyisson. De azok a magvak, a melyek szárnyakkal születtek, már el is röpültek, ki délre, kii északra, s akárhányat elvitt belőlük a szél a messze távolba, idegen országokba. A füvek megnyúltak hosszura, a száraik megkeményedtek, s a selymes kalászaik már aláhajtják a fejeiket a súlyos magteher alatt. A napsütött fiatalosokban, hol a bokrok alja nemrégen még mintha hófehér patyolattal lett volna bevonva, azt hinnéd most, ha messziről tekinted, hogy a mezők piros pipacsvirága ütött tábort az erdő közepén. Pedig csak az a tavaszi patyolatszin, a sok fehér epervirág, változott át biboros gyümölcsösé, a melynek édes illata elárasztja most az egész vidéket s csalogatja magához a sok pákosztos madarat. Fekete- és hurosrigók, cinegék és pintyőkék egész serege lakmározik ezen az istenke-asztalán. S micsoda öröm nyilvánul ezeknek a szüntelen csevetelésében és milyen hála a meg-megujuló énekversenyükben! Az a szerelmes fogolypár, mely a tavaszszal az eper zöldelő bokrai közé kaparta az ő egyszerű fészkét, most is visszatér estenden erre a helyre, hogy a megnövekedett családját, a mely immár a saját kis szárnyain követi az öregeket, a kedves otthon édes adományaiban részeltethesse. Szana-