Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

Október. A kapásnövények kiszedésének ideje van. Ezeket az erdész vagy a majori lakások, vagy az erdők mellett lehetőleg a déli oldalra és ott rakja el, ahol az északi széltől óva lesznek. Ott, ahol a vad kijárni szokott, vagy más helyeken, ahol váltói vannak, de nem az idegen területre vezető csapásokon, ott mindig hagyjunk tarló vagy takarmányrépát a földben. Ezeken a helyeken a vad maga kotorjakaparja ki magának a földből az ínyenc falatokat. Ezeket a helyeket a lehetőséghez képest a nagyobb hófúvásoktól meg keli védeni az által, hogy sövényt állítunk fel gyékényből, kákából, vesszőből vagy fenyőgalyakból fonva. Ha az ilyen veteményes helyeket kellőképen megvédjük, úgy a vadnak nemcsak legelőt, hanem foglalkozást is adunk. Nem kell azonban arra törekedni, hogy a vadnak folytonosan gazdagon terített asztala legyen, mert a folytonos jóllakás igen gyakran különféle betegségeket is idézhet elő, különösen a bőséges víztartalmú tápláléknál. Ha azonban a vad maga kaparja ki magának a lépát, krumplit, csicsókát, helianthus gumót, úgy van valamelyes foglalkozása s így nem oly könnyen jut olyan nagy mennyiséghez egyszerre, hogy gyomrát túlterhelje. Azonkívül a vad foglalkoztatása még azért is jó, hogy helyhez köti a netalán csatangolni vágyó egyedeket s így mégsem kerülnek oly könnyen a reájuk leső szomszédainknak az útjába. A tengeri is beérik. A csöveket letörik és kóróit kúpokba rakják össze a tengeri tarlón. Ez alkalom-