Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649
Vadtenyésztés és vadászat
M Á leshelyen szabad helyet biztosítson a maga részére a vadász, hogy a lövésben semmi ne gátolja, s arra is ügyeljen, hogy a' lombos fa ága kifele lehet terjedelmesebb is, de befelé ne hatoljon. A nyílsebesen átvonuló — húzó — kacsákhoz mindenesetre jó szem és kitűnő lövő kell, aki potyára nem pocsékolja a lőport, mert csakis ilyen részesülhet vadászszerencsében és vadászörömben. A kacsahúzásra ne használjunk apró, finom szemű sörétet, mert ez esetben sok kacsát csak megsebesítünk, de az nem kerül aggatékra. Legjobb a 8-as számú sörét, de a 10-es számú sörétnél feljebb már ne menjünk. Tanácsos, hogy a földeken levő tocsogós mélyedéseket, ahol a kacsák éjjeli szállást tartottak, korán reggel felkeressük. Természetesen, ezt oly korán kell végrehajtani, amikor még a táj csendes, vagyis emberek, állatok még nem jártak arra és így a pihenő kacsát fel nem zavarták. Oly vadászterület-tulajdonosok, akiknek a területén csak fácán van, idejekorán tájékozódjanak az egész állomány felől. Ha ez megtörtént, csakis akkor állapítsák meg a lelövésre kerülő százalékot. Ekkor a legjobb esetben is csak a kakasokat szabad megritkítani, mert mint ahogy a legteltebb pénzes erszény is kiürül, úgy fog elfogyni a fácánok száma is. Sok helyen teljesen kilövik a kakasokat, mert azt tartják, hogy ahol fácántyúk van, oda úgyis jönnek a kakasok. Igen van ebben valami. Én ismerek fácánost, ahol folytonosan csak a kakasokat lőtték ki. Egyszer az utolsó mohikánt mégis életben kellett hagyni és két évig a területet teljesen kímélni a szaporodás miatt s így a fácánvadászat teljesen szünetelt. Azután is hozatni kellett fácánkakast, hogy jobban szaporodjanak, amig újra tűrhető állapotba került a pagony. Üregi nyúl területeken nagy gond fordítandó arra, hogy lúlszaporodásuk úgy az erdei, mint mezei