Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

Augusztus. A vegetáció elérte legmagasabb fokát és készü­lőben van az elhalásra. A szem nem siklik át többé összefüggő, üdítően zöld hullámzó kalásztengeren hanem különböző színekben váltakoznak a földcsí­kok. A szemes termény egymás után aratásra került. Ha a kévékkel megrakott szekér elhagyta a tarlókat, az erdei vadak számára szánt takarmány­földeken megjelennek az ekék. Ahol a szalmás ter­mény nem mint védőnövény szerepelt (pl. lóhere, csillagfürt, stbinél), ott a tarlót felszántatjuk és bebo­ronáltatjuk. A repce, borsó, lencse tarlókat jó mélyen kell felszántani, hogy az állati és növényi kártevőket megsemmisítsük. A hónóp első napjaiban vetendő a repce, amelynek levelei kitűnő táplálékot nvujtanak vadjainknak. Ha az aratásnál pl. jégverés, tartós eső­zés következtében sok szem hullott el a tarlón, úgy azt szántsuk alá. Az így földbe jutott szemek a me­leg nyári napok alatt kicsiráznak s így jó legelőt szolgáltatnak a vadaknak. Az ilyfen alászántásokat legcélszerűbb erdők mellett s ott eszközölni, ahol a vad szeret kijárogatni. Később tanácsos az ily he­lyeken tarló-répamagot elszórni, mert ez a növény kitart késő őszig és még felszedése után is szolgál­hat téli takarmányul. A tarlórépát kiszedéskor ne húzigáljuk ki mind, de hagyjunk belőle a földben is, a vadak azt fel-felkeresik s így aodszoktatjuk őket. A csülkös vad nagyon szereti a földben gyöke­rező gyümölcsöt kikaparni. Sokszor órákig elnéztem a rőtvadnak ezt az élelemszerzési'módjátj; Imily fá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom