Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 81 A bak — mint egy veszett állat, sokszor már első hang hallatára is — rohanva ugrik be. Íme egy példa a tapasztalataimból: Olyan erdőt kezeltem, ahol kedvem szerint gazdálkodhattam, mert a tulajdonosa ;— magasrangu katonatiszt lévén — állandóan Bécsben tartózkodott. Egy forró júliusi nap délutánján kint jártam az erdőben. Úgy három óra tájban elővettem — a kis dobozban magammal hordott — bükkfalevelet s megkezdtem vele a hívást-. A közelben — máskor mocsaras, de akkor kiszáradt — magas gyékénnyel, kákával benőtt terület volt. Mindjárt az első hívásra kiugrott abból egy gyönyörű őzbak és figyelt. Alig sípoltam másodszor, a bak gyors galopban egyenesen felém vágtatott. Oly gyorsan ment a dolog,, hogy alig volt időm a fegyvert arcomhoz kapni. Golyóm épen a homlokán érte . . . Csakhogy nem mindig megy a dolog ily programszerűen. A legtöbb bak óvatos lassúsággal közeledik, sőt körül is kerülgeti a vadászt, csakhogy szelet foghasson s igen gyakran felfedezi a csalást s akkor: Isten veled vadász! Ha a síphívásra a bak hamarosan nem jelentkezik, az ne rontsa el a kedvünket s ne gondoljuk mindjárt azt, hogy a közelben bak nincsen. A legtöbb őzbak inkább fiatal ünőt keres és élvezet-vágya csakhamar kielégítést nyer, azért gyakran nem reagál a hívásra. De az őznek van még egy hangja, amely kihozza sodrából a kielégített bakot is, s ez a riadozó hang. Az őzsuta leginkább akkor hallatja, amikor az üzekedni vágyó bak reáugrik. Ez a félelmi hang is jól utánozható. (A gyáros a csalsípokhoz kimerítő utasítást mellékel, amely szakszempontból kifogástalan.) Ez a hang a legravaszabb bakot is izgalomba hozza, még abban az esetben is, ha véletlenül szerelmi légyotton volna : beugrik, mert féltékenységi ösztöne hajtja. Az ilyen beugró bak rendesen erős, jó példány, amely erejének tudatában van.