Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649
Vadtenyésztés és vadászat
- 65 azt, még pedig úgy, hogy lassan fokozatosan napnap mellett kevesebb száraz és több zöldtakarmányt keverünk össze s azt úgy rakjuk az etetőkbe, a rácsokba, mint a házi állatainknál, így azután a gyomor lassan hozzászokik az átmenethez. Azonban figyelemmel kell lennünk arra is, hogy zöldtakarmányul, hacsak lehetséges, a kevés gázt fejlesztő növényféleséget használjuk.) Nos hát a téli időszakban lefogyott vad 10-12 nap alatt magához jöhet-e, felhízhat-e, vagy csak megjavulhat-e április elsejéig? Azután az időjárás viszontagságai miatt hány rpég nem vedlett, hánynak még éretlen, mohás, cafatos az agancsa ? Azért itt is hangoztatom azt, hogy őzbakra a tilalmi időt ki kellene tolni legalább május végéig. Ekkorára úgy a ruhacseréléssel, mint az agancsával is rendbe jön s ami a fő, egy kis húst is szedhet magára. ízléstelen, csúnya dolog az, amikor vadkereskedőknél még régi bundéju bakot látunk kiakasztva. Sok helyen a hivatásos vadászok uruk parancsára az ellenőrző útjukon, vagy cserkészet alkalmával talált fiatal gidák füleit, különféle jegyekkel látják el, mint pl. a juhot, sertést, vagy szarvasmarhát szokták, tetoválják, vagy más érmeket raknak azokra. Ez bizony csúnya szokás! Hiába állítják, hogy a vadnak évszámos érctáblával való jelzése megfigyelés szempontjából szükséges, hogy az állat életkora test- és agancs képződése és fejlődése jobban ellenőrizhető legyen s így a zoológusnak és természetbúvárnak biztos támpontot nyújtson. Igaz, van valami a dologban, de bizony ez mégis csak furcsa s nálunk idegenszerű. Ha hullott, elpusztult vadat találunk területünkön, ne ásassuk azt el felboncolás és tüzetes átvizsgálás nélkül, hanem igenis kutassuk ki s állapítsuk