Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

-fct készült kerítés, azaz élő sövény, mentül jobban szétterjeszti ki- és befelé oldalágait, annál jobb. Ismeretes és tudott dolog az, hogy a fenyők alatt az ágak és galyak elállanak a földtől jó messze úgy, hogy a vad esős, nedves időjárás alkalmával ott egy-egy száraz helyecskét hamarább talál. Legnagyobb jelentőséggel bir ez a szárnyas vadra, mert így a szárazföldön készíthet magának helyet, ahol tetszése szerint vehet magának porfürdőt, hogy az őket kinzó élősdiektől megszabaduljon, vagy legalább védekezhet ellenük. Mint szállófáknak a fácánok részére ötös hálózatban ültessünk jól szétálló ágakkal biró fenyőket, amelyek egyenlően nyúlnak minden oldalra szét. Az ilyen szálló-hálófákon nem igen könnyen vehetők észre a fácánok felgalyazásuk után (aufbaumen) sem, mert a fenyők zöld tűlevelű lombjai eltakarják ősszel, télen és tavasszal őket és ez valódi menedék és védelem a vadorzók ellen akkor, amikor a lomblevelű fák még teljesen csupaszok, akik nagy előszeretettel keresik fel éjjelenként a csenderesekben a felgalyazott fácánokat. Egyebekben pedig a csenderes belsejét akár el is hagyhatjuk vadulni a szabadon nőtt vadrózsabokrok, galagonya, kökény vadszeder,, málna, fagyai, stbbikkel, sőt ahol fácánok vannak, ott e bogyót termő cserjékre okvetlen szükség is van, különösen, ha állandó csenderest állíthatunk fel. Ezek a vadcsenderes alakításához a legjobb és legháládatosabb anyagok. Ahol cserjéket nem ültethetünk, ott ültessük a már említett „Helianthus salsifis", vagy „Helianthus tuberosus"-t,csicsókát vegyesen Confray növényei. Lomblevelű fákat még a saját tulajdonunkat képező birtoktesten se ültessünk csenderes céljára, mert a fácánok ezt azonnal felhasználnák éjjeli pihenőjükre s azokra galyaznának fel s így kész zsák-