Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

e» jS ttyéke lombtól, fűtől dudvától, ágaktól, gyökerektől és kövektől teljesen és mindenkor tisztán tartandó a területet, köröskörül 2—3 öl távolságban. Másik fontos kérdés most már, hogy a nyalatóagyagot hogy és miként állítjuk elő? Ennek módja a következő: Sárga agyagot, vagy barna-vöröses agyagot előbb homoktól és minden vasalkatrészétől melyek görcs, vagy félkőzet alakjában találhatók az agyag között — megtisztítjuk és otthon akár teknőben, akár kádban elkészíthetjük úgy, mint a fazekas, vagy a szobrász keze alá készített agyagot. Adunk az agyaghoz — tiszta konyha- (főző), vagy marhasót, (denaturált só ezen célra épen nem ajánlható) és foszforsavas meszet. Az elhasználandó mennyiséget, természetesen ahoz alkalmazzuk: hány nyalatót akarunk felállítani. Ezek az ásványi alkatrészek, só, foszforsavas mész stb. ép úgy lesznek egyenletesen az agyagba beledagasztva, mint a kenyértésztába való dolgok. Egy középszerű nyalatóhoz-sózóhoz szükséges : 40—50 kgr. agyag, 6—8 kgr. konyhasó, (pótolva marhasóval) és 3—5 kgr. foszforsavas mész. Lehet azonban ezen adagokat kisebb mennyiségben is venni, persze kevesebb agyaghoz és kisebb nyalatókba. Szokták a nyalatókat különféleképen készíteni és pedig: 0.25 kgr. tisztított agyaghoz, 0.75 kgr. konyhasó, 0.50 kgr. foszforsavas mész és 1 kgr. marhasó, ezeket keverik jól össze, s végül egy marék ánizsmagot is kevernek hozzáf vag> szórnak rá. Ismét más módszer szerint: 1 ürméter homok és vastartalommentes agyag, 15 kgr. finom nyalató por, 30 kgr. konyhasó. Ajánlatos, hogy ne egyszerre tegyük a sót az agyaghoz, hanem mint a kenyértésztánál, lassanként