Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 36 naphoz, amikor már itt a tavasz? . . . Sok ... igen sok! Mert március a legkritikusabb, a legveszedelmesebb hónap. Márciusban kezd olvadásnak indulni a télen át lehullott s összehalmozódott hó s az elcsigázott vad ráveti magát egész mohósággal a hó alól felszabadult vetésre. Ne gondoljuk azt, hogy ez a legelő a vadnak hasznára van és hogy teljesen elegendő. Épen nemi A téli szálas, száraz takarmány után legtöbbször emésztési zavarok mutatkoznak. Ezért tehát még most is ki kell a vadakat az etetőhelyeken segíteni és pedig jó hereszénával, zabbal és borsóval. Ezt pedig nemcsak azért kell tennünk, hogy élelemben ne szűkölködjenek, hanem legfőképen azért is, hogy a márciusban növésnek induló vetések és füvek rendesen hasmenést idéznek elő a vadaknál s ha a télen sokat nélkülözött vad mohón falja a friss, zöld takarmányt, úgy hamar belepusztulhat. Épen úgy, mint a háziállatoknál, a vadakat is lassan vigyük át a száraz takarmányról a zöldre. Ezt pedig úgy csináljuk, hogy az etetőrácsokba olyan mennyiségű száraztakarmányt helyezünk el, amennyi a növő fűvel arányban van : amint a fű_ nő és erősödik, a rácsba nap-nap után kevesebb adagokban kerül száraztakarmány. —• Egyszerre a száraztakarmányt elvonni nem szabad, hanem csak fokozatosan. Úgy a sózó helyeket is rendben kell tartani) esetleg egészen fel kell frissíteni, fel kell újítani. Ha van még a téli takarmányféléből félretett tölgymakk vagy vadgesztenye, úgy adjuk azt most vadjaink elé. Sajnos, hogy a vadgesztenye tápértéke még mindig oly kevés figyelemre talál, dacára annak, hogy tápértékben nagyon közel van a szemes terményhez. Ép így vagyunk a tölgymakkal is, melynek tápértéke hasonló arányban áll a gesztenyével. A mélyedésekben, a lapályosabb helyeken, ahol vízáradások, elöntések fordulnak elő, ott kü-