Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 24 termésű búzapolyvát szórunk s a már összkevert szemesterményt nap-nap mellett az etetőkhöz viszszük. Természetes, hogy a fácánok, foglyok odaszoknak. E célból a napi szemesterményt legcélszerűbb a délutáni órákban széthoradni az etetőszínekhez, mert ez idő tájban úgy a fácán, mint a fogoly szárnyasok szétszóródva bogarásznak és csak felgalyzás és elülés előtt, mielőtt éjjeli pihenőre térnének, keresik fel az etetőket, kora reggelenkint pedig leszálláskor egyenesen az illető színekhez visz első útjuk. Szerintünk azért jó a délutáni szétosztás, mert ekkor nem zavarjuk meg őket, mivel távol vannak. Természetes, hogy jó előre kiszámított és tudott darabszám szárnyas részére, egy-egy darabra egy jó evőkanálnyi adagot számítva, — elszórjuk a polyva tetejére, hogy azonban a hívatlan s ingyen koszlosok ne juthassanak hozzá, az etetőszín tetején már ősz óta ott levő gereblyével szépen belegereblyézzük a pelyvába, ahonnan a fácán és fogoly kikeresi magának. Ezek az erdei szárnyasok ép úgy kapargálnak lábaikkal, mint a házi tyúkok és kakasok s igy a pelyva közül egy kis fáradsággal keresik ki a szemes terményt és nem falják egyszerre tele a begyüket. Nagy havak esetén, amikor a vadnak táplálkozása meg van nehezítve, úgy az ösztönétől hajtatva az emberi lakások, falvak és városok alatt elterülő kertek alja felé vonul, különösen a félénk nyúl és foglyok csapata. Igen sokszor megtörténik, hogy az éhségtől hajtatva, űzetve bemennek a gazdák kertjeibe a szénaboglyák alá, hogy ott keresgélve, csillapíthassák éhségüket valami hulladékkal vagy szénával. Hát aztán az ilyen nyomorúságos téli tengődés alkalmával nem kínálkozó alkalom-e a fehér havon baktató nyulat, vagy csapatosan élelmet ke-