Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

A vadász

- ifi Hej!, . . hol van az az idő, amikor egy tiagyvadászat megtartása igazi, valódi ünnepszámba ment előttünk; nem is óhajtok olyan vadállományt látni, amely a mező- és erdőgazdasági kulturára fenye-. gető és veszedelmes lenne, hanem azért bérces kárpátaink erdei, amelyek hasonlíthatatlanul szépek, ezek legyenek hát egy bizonyos kipusztitástól megóva, megvédve; ez az eszeveszett erdőpusztitás, habár lassan is, de biztosan halad a megsemmisülés, a teljes kipusztitás felé. Ki hát az igazi, a valódi, a vérbeli vadász, kit tartunk mi valódi korrekt, igazi vérbeli vadásznak? Ezzel a kifejezéssel „vérbeli vadász" azt akarjuk és kívánjuk kifejezni, — hogy korrektül betartja mindazon megirt és meg nem irt vadászati szabályokat és szokásokat, amelyeket minden, vadásznak be kell tartani, mert hiszen a valódi, az igazi vadászregula betartása a sarkköve és valódi erénye minden vadásznak. Mi a célja tulajdonképen a valódi, vérbeli vadásznak? Az első megkívánt és elengedhetetlen főkellék az állatok, a vadak iránti szeretet. És nem a puffogtatásban keresni a kedvet, vagy zsákmány ejtése, pecsenye szerzése, hanem a vadászat kimeríthetetlen és sokféleképen izgató örömei, a testnek az izmokat fejlesztő fáradalmai és ébrentartása az agy szellemi munkájának a megfigyeléssel, különösen a várható remények sokszor bekövetkező csalódásaival, A nagyvadászat az, hogy a vérbeli vadász oly végtelenül szereti az elbűvölő természetet az ő folyton váltakozó szépségeivel és misztikus költészetével ; megfigyelése a vadnak, a vad természetének, szokásainak; óvása, gondozása a vadnak ; az öröm, a vad növekedése, fejlődése és szaporodása felett az erdőben, a mezőn. A vérbeli, igazi vadásznak annál nagyobb öröme telik abban, ha mennél nehezebben