Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 113 sertések a legjobb ,,sanités"-ek, bármily fajú hullott vagy esett vadra és más fajta állatra. A búgási, azaz párzási idény alatt a sörtevad majdnem teljesen élvezhetetlen s ezen annyira amennyire, csak úgy lehet segíteni, hogy frislinget lövünk. És ha mégis akár akarattal, akár véletlenül kant ejtenénk el, amely már kifejlett, ennek ivar-részét azonnal vágjuk ki, mert másként az egész vad húsa élvezhetetlenné válik. A szénaboglyék és szalmakazalok mellett, cserjés helyeken, az árkokban állítsunk fel csapóládákat görény és menyét fogására. Ennek az utóbbinak nem igen lehet eléggé a nyomába járni, különösen olyan pagonyokban, ahol fácánok is vannak, mint állandó szárnyas vadak. Ép azért gondoskodjunk, hogy legyenek itt tisztán nyesett és sepert cserkészutak, amelyeken egész éven át mindig fogásra készen álljanak a csapdák. Ezeket a csapdákat naponta 2-szer, este és reggel kell megvizsgálni, mert bizony nem egyszer fogózik meg benne nyúl vagy fácán is. A csapóláda elölt és után legalább 6—8 méternyire IV2 láb magas, vesszőből fonott sövény legyen jobbról, és balról, mintegy terelőként felállítva, hogy az útra tévedt ragadozókat, melyek a zajtalan járású helyeket előszeretettel keresik, egyenesen beleterelje a ládába. A szárnyas ragadozók ellen szintén nem árt egy pár héja-kosár felállítása, vagy jó magas oszlopra erősített nagy csapókalitka, alul fehér-galambbal s felül csapóhálóval. De lehet egyes magasabb oszlopokra tányérvasakat is kitenni, hanem ezeket is meg kell ám napjában többször nézni, hogy ha esetleg került abba ragadozó, ne hagyjuk azt sokáig kínlódni, szenvedni, mert ez nem vadászhoz méltó eljárás. A róka koma, a vörös huncut a hóval behordott barázdákban, a mezőkön tovább űzi éjjelenként kirándulását, de sokszor nappal is, különösen ha ködös az idő s így gátolja a szabad kilátást, Friss hó-