Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Andesit. 315 136. sz. kőzet. Tömör feketészürke alapanyagban csupán apró. kissé üveges, hófehér Földpát-kristálykák látszanak, melyek Szabó módszere szerint Labradornak határoztattak Górcső alatt hamvasszürke áttetsző alapanyaga uralkodóan apolár üveg telve parányi krystallitekkel (globulitek és longulitek) és Magnetit-porral. Kiválanak belőle : sok apró tűalaku Plagioklas-kristály, melyek folyási szövetnek nyomát mutatják, kevesebb-nagyobb Plagioklas kristálymetszetek, egyes feketén szegélyezett Amphibol- és zöldes, átlátszó Augit­metszetek, végre egyes — valószínűleg az Amphibol átalakulásából keletkezett - Biotit­roncsok is. Az eredeti Amphibol-oszlopok nagyobb része egészen fekete, bolyhos Opacittá van már elváltozva, csak a nagyobbaknak magva ép, jelleges Amphibol-anyag még. Apró Magnetit-szemcsék is elég sűrűn vannak belehintve. ipj. sz. kőzet. Hamvas, fénytelen tömör alapanyagban apró fehér Földpát-kristályok elég sűrűn, zöldesbarna Augit-kristálykák ellenben ritkásan vannak kiválva. A Földpát az Andesin-sorba tartozik. Górcső alatt parányi krystallitektől, Opacit- ésMagnetit-portól szürke, áttetsző, iiveg­nemű alapból szabályos kerületű jókora víztiszta Plagioklas- és sárgás Augit kristálymet­szetek mellett egyes apróbb, félig elváltozott Amphibol-töredékek és valószínűleg ebből keletkezett Opacitfoltos Biotit-roncsok is kiválanak ; végre jókora Magnetit-szeinek is gyakoriak. Ez is jelleges apróporphyros amphibol-augit-andesit. r) Augit-andesit. Ez a változat három példány által van képviselve, a 137. és 138. sz. példány egy-, és a 139. sz. p. más leihelyről. 137. és 138. sz. kőzet. Az elsőnek alapanyaga fénytelen barna, tömör, a másodiké vörhenyesszürke, szálkás törésű ; mind a kettőben apró fehér üveges Földpát és gyér zöldesfekete vagy barna Augit-kristálykák vehetők ki. A másodikban egyes üregek falai sárgás Hyalithtal vannak bevonva. A Földpát a Labradorit-sorba tartozik. Górcső alatt sűrűn kiválott Plagioklas-mikrolithekből, Magnetit-szemekből és apró, sárgás Augit-töredékekből, s ezek közé szorult szürkés, áttetsző, globulites üveganyagból álló alapanyagban, egyes jól kiképződött nagy Plagioklas- és Augit kristálymetszetek tűnnek fel az említett mikrolithektől szabályosan körülfolyva, tehát igen szép folyási szövetet elárulva. A második példányban gyakoriabbak és nagyobbak az Augit- és a Magnetit­kristályok, de egyébként mállottabb, mire több rozsdafolt és kaolinos zavarodás is mutat. Ezen kőzetek tehát jelleges augitandesitek. 13g. sz. kőzet. Hólyagiiregekkel telt fénytelen feketésszürke alapanyagában sok zöldes Augit-kristálytöredék és kevés igen apró fehér Földpát vehető észre, úgy hogy lángelemzésre alkalmas szemcsét nem kaphattam. Górcső alatt a roppant sűrűn kiválott, s keresztül-kasul fekvő Plagioklas-mikrolithek, Magnetit-szemcsék és por és sárga rozsdafoltok miatt üvegbásist alig lehet kivenni. Ebből kiválanak : sok nagy Augit-kristály és ezeknek csoportjai, kevesebb víztiszta Plagioklas, mind a kettő üveganyag-, légbuborék- és vasrozsdazárványokkal. Folyási szövet itten nem tűnik elő. Hólyagos augitandesit. XI. FÖLDPÁTBASALT LÁVÁJA. Ezen kőzetfaj öt példány által (142 -146. sz.) van képviselve, de mind az öt egy lelethelyről való lévén, csak szövetre mutatkozik némi különbség rajtok, ásványos össze­tételre és górcsői szerkezetre lényegesen ugyanazok, s azért összefoglalva írhatom le ezt a kőzetet. A likacsos, salakos, tömör alapanyag vagy tiszta fekete, vagy barnásba és vörhenyes­szürkébe hajló ; csupán gyér apró, üveges fehér Földpát-kiválásokat tűntet elő. Ezen üveges Földpát két példányból is megvizsgáltatván, Andesinnek találtatott. Górcső alatt sűrűn kiválott Plagioklas-mikrolithek tűnnek fel, melyek közt a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom