Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Porphyrin és Amphibol elváltozása által keletkezett fekete Opacit-pettyekkel és porral, mikrokristályos szövetet mutat. A kiválott nagyobb, erősen mállott Földpát-metszetek világos ikersávokkal bírnak, a Biotit nagyobbrészt fekete fénytelen Opacittá van átalakulva. Ouarzot nem vettem észre. A kőzet erősen mállott középporphyros csillámporphyrit. 34. sz. kőzet. Yasrozsdával bevont sárgásszürke, egyes Csillám-pikkelyektől csillogó, tömör felsit, mely a lángelemzésnél Plagioklas-tartalmat elárul. Górcső alatt fehérfelhős, alig áttetsző, parányi mezőkre repedezett egynemű anyagnak látszik, elkenve még sok vasrozsdafolttal is. Keresztbe állított nikolok közt ezen felsit halmazpolarisatio képét mutatja, tehát mikrokristályos szövettel bír. Nekem leginkább porphyrit tömör felsitjc'nek látszik. 4.0. sz. kőzet. Világos kékeszöld, fénytelen tömör felsites anyag, mely késsel karczolható, s melyben kiválások nem láthatók. A lángkísérletben ezen felsit Na-dúsnak mutatkozott, tehát Plagioklas-tartalmú lehet. Górcső alatt fehéreszöld, áttetsző egynemű anyagnak látszik, telve fehér kaolinos foltokkal és czitromsárga rozsdapettyekkel ; de keresztezett nikolok közt halmazpolarisatiót mutat. Kiválott ásványokból csak parányi Quarz-szemcsék tűnnek fel itt-ott. Ez is porphyritnek tömör felsitje. 115. sz. kőzet. Rőtbarna, szarukőnemű, tömör felsit alapjából csupán apró fehér Földpátkristályok láthatók kiválva. Szabó módszere szerint vizsgálva, az Oligoklas-Andesin sorokbeli plagioklasnak mutatkoztak. Górcső alatt Kaolin- és rozsdapettyes, víztiszta átlátszó, mikrokristályos felsit alapjában mállásterményektől egészen homályos Plagioklas-metszetek, kevés Magnetit-szemcse és tökéletesen fölbomlott Amphibol-oszlopkák nyomai vehetők észre. Apróporphyros porphyrit m állva. A porphyrit törmelékkőzetének tartható a következő két példány. 4.3. sz. kőzet. Barnászöld, tömör, fénytelen, szarukőnemű, szálkás törésű alapanyagban gyéren szürkésfehér Plagioklas kristálytöredékek és Ouarz-szemek kiválva. Felsitje a lángkisérletben sok Na-ot tüntet fel. Górcső alatt a mikrokristályos, mállásterményekkel telt felsitalap csupa kristálytöredékekből és festő Chlorit-foltokból áll, melyből Chlorit által sűrűn övedzve a Földpátés Ouarz-töredékek is kiválnak. Quarzporphyrit tnffája. ny. sz. kőzet. Szürke, zöldes és vörhenyes töredékekből álló breccianemű kőzet, fehér tömör mészkő zárványnyal. Szürke felsitje bő Na-tartalma miatt Plagioklas jelenlétét gyaníttatja. Górcső alatt a víztiszta, de vasrozsdaporral és Kaolin-foltokkal behintett mikrokristályos felsitből kiválva kisebb-nagyobb ép Pagioklas-metszetek, Opacittá és vasrozsdává vált x\mphibol-oszlopok nyomai és néhány Biotit-foszlány látható. Mind a Földpát, mind az Amphibol-nyomok ép kristálymetszeteket mutatnak, miből a porphyritnak emptiv brccciájára lehet következtetni. VIII. DIABASPORPHYRIT ÉS TÖRMELÉKKŐZETEI. Az ide sorolandó 11 drb kőzet általános jellegeiben annyira egyező, hogy összefoglalhatva tárgyalhatjuk itt főbb sajátságaikat és ásványos összetételüket. Szabad szemmel tekintve mindannyi sötétszürke vagy barna tömör kőzet, melyben vagy csupán fénylő pontok árulják el apró kristályok jelenlétét, vagy világos mandolakiválásokkal bírnak. Az alapanyag mállásterményektől, de különösen Opacit-pettyektől, vasrozsda- és Delessit-foltoktól rendesen homályos, csak foltonként átlátszó ; de ily helyeken aztán keresztezett nikolok közt mindig apolár üveganyag részletek vehetők ki a színesen polá-