Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - B) Palaeozoos és mezozoos gerincztelen állatok maradványai LÓCZY LAjos-tól

28 Spirifer. Termőhelye: Hoaling-pu, Sze-esuen tartomány nyugati részében ; sötét márgás mészkőben. Megjegyzések: Az eifeli alakoktól, KAYSER leírását véve alapul, annyiban külön­böznek e töredékek, hogy bordáik nem annyira élesek, mint a faj typusain ; számuk is kisebb, mert a 3. ábra alatti nagy példány oldalain is csak 9—9, a szárnyakon elsimuló borda van 13 helyett. Növedékvonalak sem láthatók. E különbségeket azonban hajlandó vagyok a teknők kopottságának betudni. Hasonlóságáúl még föl kell említenem az amerikai Hamilton groupból való Sp. mucronata, HALL. (Pal. of New-York, Vol. IV, p. 216, Pl. XXXIV), fajt, valamint a rajnai alsó devonból származó Sp. paradoxus, SCHLOTH. és Sp Ardnennensis, SCHNUR, fajo­kat is (v. ö. SCHNUR. Pakeontographica, Bd. III, p. 198, 19Q, Taf. XXXII. b, Fig. 1, Taf. XXXII, Fig. 3, Taf. XXXII. b, Fig. 2) ; az első számosabb éles bordáival és dárda alakú szárnyaival, a két utóbbi sima szárnyaikkal látszanak különbözni a Sp. elegans-ió\. Spirifer cfr. Tlietidis, BARRANDE. VII. tábla, 11. ábra. 1879. Spirifer Tlietidis , BARRANDE : Syst. Silur, de Boheme; Vol. V, Pl. VI, Fig. 1. 1893. Spirifer Tlietidis (BARR.), TSCHERNJSCHEW : Fauna des Unt. Devons am. Ostahh. des Urals; Mém. du Com. Geol., Vol. IV, N. 3, p. 54, Pl. V, Fig. 11—14 (Orosz nyelven). Egy felette kicsiny spirifer példányomról sokáig kétségben voltam, vájjon önálló typusnak avagy csak valamelyik nagy alak, pl. a Sp. acnlcatus, SCHNUR, (Palieonto­graphica, Bd. III, p. 203, Taf. XXXIV. Fig. 2) igen is kicsiny, embryonalis alakjának tartsam. TSCHERNJSCHEW idézett munkája eloszlatta kételyemet. Ebben ő az Ural keleti oldalának alsó devon rétegeiből olyan kis Spiriferákat közöl, melyek rajzaival a mi példá­nyunk teljesen megegyezik. Méretek: Hosszasága 2'i 111111. Vastagsága U5 mm. Szélessége 3-o mm. Termőhelye: Hoaling-pu, Sze-csuen nyugati részében; sötét agyagos mészkőben. Megjegyzések : Nevezetes dolog, hogy egyéb alsó devoni, sőt felső szilurbeli alakok­kal ezen kicsiny Spirifera is előfordul általában közép és felső devoni vezérkövületekkel jellemzett faunánkban. Érdekes az is, hogy az uráli példányok módjára a mi Sp. Tlieti­dis példányunk is sokkal kisebb azoknál, melyeket BARRANDE a csehországi szilur F.e, emeletéből megismertetett. Spirifer sp. indet., a ff. aperturatus, SCHLOTTHEIM. VII. tábla, 9. ábra. Egy hasi teknő kőmagja sinusának közbeékelődő és oldalainak megoszló bordáival a Sp. apcrtnrctiis, SCHLOTTH., fajhoz igen közel áll. SCHNUR többször idézett munkájában a XXXV. tábla, 5 c. alatti ábráján egy köbéi látható, mely a mi példányunk képével jól megegyezik. A mi kőbelünk azonban nem magas és a búb táján mintha erősebben volna becsa­varodva. Ezt azonban a bezáró kőzetben nem lehet jól észrevenni. Termőhelye : Hoaling-pu, Sze-csuen tartomány nyugati részében sötét márgás mész­kőben. Megjegyzések: Nevada északamerikai állam devon rétegeiből van egy Spirifer-faj leírva, a Sp. (Trigonotreta) strigosus, MEEK, (KING'S Explorat. of the 40-th. Parallel, Vol. IV, Part. I, p. 43, Pl. Ill, Fig. 5), melyhez példányunk meglehetősen hasonlít. Sinusának a búb felé elsimuló bordái, hosszanti görbülete, valamint búbjának formája is

Next

/
Oldalképek
Tartalom