Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Gabbro és Porphyr. kristály-töredékek is delessitet zárnak magukba. Itt-ott Pyrit-szemek is észrevehetők, de semmi Magnetit. Ezt is homokos diabastuffáx\?ik kell tartanom. I2J. sz. kőzet. Borsónyi és még nagyobb szögletes kőzetdarabkák hamvaszöld, finom porhanyó anyag által összetartva. Górcső alatt zöldesfehér, alig áttetsző alapon, melyben csak apró, tűalakú Plagioklaskristályok és finom, Asbest-nemű szálcsahalmazok tűnnek fel, sok fűzöld, szálas-hullámos Chlorit és ezek közt helyenként világoszöld, átlátszó Augit-kristálytöredékek láthatók. Ez durva diabastuffdnzk mondható. 125. sz. kőzet. Szabad szemnek piszkos sárgásbarna homokkőnek látszik, melyben a Quarz-szemeken kívül sok Biotit-pikkely és zöldessárgás Chlorit-szemcsék észlelhetők. Górcső alatt látható, hogy uralkodók tökéletesen elváltozott, tejfehér Plagioklas (?) töredékek, alárendeltek a szegletes Ouarz-szemcsék, s a kettő közötti tért fűzöld Delessit, kevés Magnetit és sok vasrozsda foglalja el. Ennélfogva ez is homokos diabastuffa. V. GABBRO. Ezen érdekes kőzetfaj csak 2 példány által van képviselve a gyűjteményben ; legegyszerűbb lesz tehát, ezeket külön-külön leírni. 116. sz. kőz. Öregszemű kőzet, melyben szabad szemnek is jól feltűnnek az uralkodó barnászöld, leveles ZErtY/tf^-kristályszemek és a zöldesfehér, tömör, fénytelen Földpátkristálytáblácskák, melyek Szabó módszere szerint meghatározva, Oligoklas- és Andesin-sor közt ingadozó Plagioklasok. Górcső alatt a Földpát mállásterményektől egészen felhős, homályos, csak halmazpolarisatiót feltüntető; a világos-barnás színű, átlátszó Diallag-metszetek, telve párhuzamos vonalokkal, csekély dichroismus mellett élénk interferenz-színeket mutatnak, a finom lemezektől eredő sávolyos-szallagos színképpel. Széleiken a Diallag-metszetek sárgás-zöldek, Chloritba átmenők, s itt már észrevehetőleg dichroistikus is. A kőzet ezeknél fogva közönséges öregszemű gabbro. 118. sz. kőzet. Szürkészöld, finomszemű, csaknem tömör kőzet, melyben loupe alatt zöld alapon fényes fekete pettyek és Földpát hasadási lapocskák észlelhetők. Górcső alatt nagy, szakadozott, párhuzamos lemezkékből álló Diallag-kristálytöredékek tűnnek fel legelőbb ; ezeknek közeibe lécz- és tűalakú, erősen mállott Plagioklas-kristálykák, és sárgászöld, erősen chloritosodó Augit-metszetek ékelődnek ; végül sok nagy Titánvaskristálymetszet egészíti ki a képet. A kőzet a diabas és a gabbro között áll ; uralkodó Diallag kristálymetszetei alapján mégis inkább finomszemű gabbronak nevezhető. VI. PORPHYR ÉS TÖRMELÉKKŐZETEI. Ezen kőzetfaj csak 6 tömeges és 3 törmelékes kőzet-példány által van képviselve gyűjteményünkben, s ezek sem tüntetnek fel valami kiválóbb sajátságot, melynél fogva külön-külön részletes leírásra érdemesek volnának. Az alapanyag mind a 6 példányon tömör, szarukőnemű, szálkás törésű felsit, melynek színe vagy sötétszürke, vagy különféle vörhenyesbarna, többnyire májbarna. A 7. és 8. sz. példányokon különböző színárnyalat és váltakozó rétegcsék következtében makroszkóposán is elárulja magát a folyási szövet. A kiválott fehér vagy vörhenyes, vagy húsvörös Orthoklas-kristályok, Szabó módszere szerint, az Amazonit- vagy a Perthit-sorba tartoznak, a 26. és 85. sz. kőzetben a vörhenyes Perthit mellett fehér Oligoklas is ki volt mutatható. Az 5. sz. egészen tömör felsitből makroszkópos kiválás nem észlelhető. Az 1. sz. kőzet néhány Orthoklas-kristályában zöldesszürke pinitoidos átalakulási terményt is észleltem,