Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Diabastuffa. 309 valók, e mellett hosszas fekete tűk is láthatók, talán Titánvastól ? végre vérpiros vasélegpettyek is feltünedeznek. 6. Calcit kisebb-nagyobb szemei, mint az Angit átalakulásából keletkező termények, elég gyakran kaphatók a chloritdűs példányokban (p. 21. és 63. sz.), s ezen szemek egészen körül vannak véve és áthatva a Chlorit-anyaggal. Néhány kőzetpéldányban pedig Chlorittal sűrűn keveredve, apró mandolakiválásokat is képez (p. a 127. és 131. sz. kőzetben). 7. Quarz chlorittal sűrűn keveredve, csak mint mandola-üregek tölteléke fordul elő néhány kőzetpéldányban (a 124. és 126. száműban). 8. Végre Pyritnek néhány szemcséjét is észlelém a 128. sz. kőzetpéldányban. Ezeknek előrebocsátása után az átvizsgált diabasok osztályozása, először az ásványos összetételből, azután a szövetből folyólag, a következő : 1. Közönséges diabas ; aj Porphyros, a 63, 90. és 122. sz. kőzetpéldányok; b) Aprószemű vagy tömör, minők a 21, 24, 48, 52, 65, 71, 114, 119, 121c, 128. és 130. sz. példányok ; c) Mandolakövesek, a 124, 126, 127. és 131. sz. kőzetek. 2. Olivindiabas-; a 96, 121a, 121b és 133. sz. kőzetek. diabastuffa. Ezek klastikus voltuknál fogva általánosan kevésbbé jellemezhetők, mint a tömeges kőzet, azért egyenként írjuk le röviden az ide tartozó kőzetpéldányokat. 22. sz. kőzet. Szürkészöldes, igen finomszemű, homokkő kinézésű kőzet. Górcső alatt szögletes víztiszta Ouarz- és mállóterményektől homályos Plagioklas-töredékek egyenletes keveréke, melyek közt sok Delessit-, Opacit- és vasrozsdafolt képezi a kötőanyagot. Bő Quarz-tartalma miatt aczéllal erősen szikrázik, sósavval nem pezseg. Ez tehát valóban homokos diabastuffa. 4-J. sz. kőzet. Hamvaszöld, világosabb és sötétebb foltos, habos, egyneműnek látszó, tömör, szálkás törésű alapanyagból egyes igen apró, fénylő fehér Calcit-szemek kiválanak. Górcső alatt szürkés áttetsző, mállási terményekkel és apró víztiszta Mikrolithekkel telt, mikrokristályos alapanyagból fehér Kaolinná vált Földpát és Chlorittá vált Augit kristálytöredékek láthatók kiválva, igen sok Calcittal, mely jókora szemekben van jelen. A kőzet közönséges diahastuffának tartható. 60. sz. kőzet. Fehér és vörös mészkőtöredékek zöld és vörösbarna, chloritpalanemű tömör alapanyagba zárva. Górcső alatt Ouarz és Plagioklas különböző nagyságú töredékeinek halmaza, melyek közt zöld festő Chlorit bőven van kiválva, azonkívül utóbbival kapcsolatban sok Calcitszemcse és halmaz, valamint rozsdásodott Magnetit is, vagy Leukoxénre emlékeztető fehér átlátszatlan foltok. Ez is homokos diabastuffa, illetőleg diabasbreccia. J2. sz. kőzet. Tömör olajzöld kőzet,fehér Calcit-erekkel és kiválásokkal, s az elválási lapokon vasoxyd bevonattal. Górcső alatt gyapjas Chlorit-foltok által zölden pettyes és Kaolin-foltos víztiszta alap látható, gyér Magnetit-szemcsékkel, mely keresztbe állított nikolok közt Quarcz, Plagioklas és Calcit szegletes töredékeinek mozaikjaként tűnik fel. A kőzeten át erek hatolnak, melyek tisztán szemcsés Quarznak mozaikjából állanak. Ez is kovásodott diabastuffa. 81. sz. kőzet. Sötét kékesszürke, pontonként csillámló alapanyagban kisebb-nagyobb tejquarcz, s idegen kőzetdarabkák (amphibol-granit) törmelékes kőzetre utalnak. Egyes nagyobb fehér Földpát-kristályok, Szabó módszere szerint vizsgálva, Andesin-sorbeli Plagioklasra utaltak. Górcső alatt a kőzetnek Delessit-pettyek és Opacit-por által festett, alig áttetsző alapjában sok Ouarz- és Plagioklas-töredék látható minden nagyságban ; a nagyobb Plagioklas-